Az euró bevezetése növeli a lakások árát

Az eurózónához történő csatlakozás Magyarországon várhatóan jelentősen csökkenteni fogja a hitelkamatokat és növeli a lakások árát - hangzott el egy csütörtöki konferencián. A várakozások szerint a külföldi befektetők spekulációi az V., VI., és a II. kerületben mesterséges lakásár-növekedést eredményeznek.

Az EU-csatlakozás után továbbra is a belföldi kereslet marad a meghatározó a magyar lakóingatlan-piacon - mondta Soóki Tóth Gábor ingatlanelemző a Budapest Business Journal és a ReSource Magazin által szervezett konferencián.

Soóki emlékeztetett arra, hogy 2003-ban a külföldiek mindössze négyezer lakóingatlan-adásvételt bonyolítottak le, ezen belül kisebbségben vannak az unió állampolgárai. A többség az országgal határos keleti-délkeleti országokból érkező módosabb rétegből kerül ki, akik ki akarják használni az unió nyújtotta kedvezőbb lehetőségeket.

Az ingatlanelemző elmondása szerint az állami lakástámogatás múlt évi megszorításai bizonytalanságot okoztak a lakáspiacon. Szerinte a szociálpolitikai kedvezmény bővítése nem hozta a várt hatást, és nem tudta kiegyenlíteni a kiegészítő és a jelzálogos általános kamattámogatás, valamint az adókedvezmények csökkentésének negatív hatásait.

Továbbra is a kis lakások a legkeresettebbek

Budapesten 64-67 százalékban a 60 négyzetméter alatti lakásokra van leginkább kereslet, a sláger a 251 ezer-300 ezer forint/négyzetméter árú lakóingatlan. Az összár alapján Budán a vásárlók 28 százaléka a 15-25 millió forintos lakásokat keresi, míg Pesten a vevők 30 százaléka a 10-15 millió forint közötti lakásokat helyezi első helyre - mondta a konferencián az Otthon Centrum Rt. vezető elemzője. Valkó Dávid elmondta azt is, hogy továbbra is növekvő, és ez idáig kielégítetlen kereslet mutatkozik a magas presztízsű, hegyvidéki, a bel-budai és a várhegyi lakások iránt, míg fejlődő piac a Duna-part és a pesti belváros.

Magyarországon alacsony a mobilitás

László Miklós, az ELTE mérnök-szociológusa szerint a lakáspiaci kereslet emelkedése irányába hat a lakosság elöregedése, az iskolában eltöltött idő hosszabbodása, a házasság és gyermekvállalás későbbre tolódása, a házasságban élők arányának csökkenése, továbbá a magas válási és alacsony újraházasodási arány. Ezzel szemben a lakáskereslet csökkenése irányába hat a lakosság évi 30-40 ezer fős természetes fogyása, az évi 17-18 ezer fős alacsony migráció. Továbbá Magyarországon alacsony a lakásmobilitás, ami azt jelenti, hogy egy ember élete során átlagosan mindössze 2,7-szer költözik más lakásba, míg ugyanez az arány Nyugat-Európában eléri a 6-7-et.