Visszafogottan optimista a Pénzügyminisztérium

Vágólapra másolva!
A magyar gazdaság élénkülése a külpiaci feltételek kedvező változásának és a gazdaságpolitikában végrehajtott fordulatnak köszönhető - áll a Pénzügyminisztérium (PM) honlapján csütörtökön közzétett gyorsjelentésében. A tárca prognózisa az idén 3,3-3,5 százalék közötti GDP-növekedéssel, 1-2 százalékkal bővülő lakossági fogyasztással és a beruházások 6-8 százalékos növekedésével számol.
Vágólapra másolva!
Csökkent a külkereskedelmi hiány januárban/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20040310csokkent.html

A kivitel és a behozatal az előrejelzés szerint egyaránt 8-10 százalékkal nőhet az idén. A reálkeresetek 0-1 százalékkal emelkednek, az éves átlagos infláció 6-6,5 százalék lesz, a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 6 százaléka lehet.

A jelentés kiemeli, hogy a 2003 második felében a korábbi negyedéveket jellemző, a fenntartható növekedés szempontjából egészségtelen gazdasági szerkezet kedvező irányba fordult. A GDP és ezen belül is a beruházások szerkezetének látványos javulása egyértelműen jelzi, hogy a magyar gazdaság visszaállt a korábbi éveket jellemző export- és beruházás-vezérelt növekedési pályára.

A megtakarítási hajlandóság növekedésére számítanak

A háztartások fogyasztása tavaly végig dinamikus maradt. Az egyensúly szempontjából magas fogyasztás/jövedelem arány hosszú távon nem tartható fenn, ezért a kormány az idei évtől szigorú jövedelempolitikával segíti a kedvezőtlen folyamat megfordulását. Ezért a tárca jóval mérsékeltebb fogyasztás-bővülésre és a háztartások megtakarítási hajlandóságának növekedésére számít az idén. Kedvező jelnek nevezi az összeállítás, hogy a januári előzetes adatok alapján a lakosság betéteinek állománya kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a hiteleiké.

Tavaly a második félévben javult a beruházások szerkezete. A vállalati szektor beruházási aktivitása, ezen belül is a gazdasági növekedés gyorsulásához elengedhetetlenül szükséges feldolgozóipari beruházások erőteljesen emelkedtek. A háztartási szektor beruházásait illetően az első félévben lassulás következett be, de a második félévben itt is élénkülés volt megfigyelhető. Ugyanakkor az államháztartási beruházások a bázisév jelentős teljesítményét követően visszaestek.

Az MNB és a rossz kommunikáció felelős a forint tavalyi zuhanásáért

Spekuláció, válság és bizalomhiány: a forintgyengülés krónikája/uzletinegyed/befektetes/20031203spekulacio.html

A forint tavaly lezajlott erőteljes árfolyamváltozásai mögött a PM szerint három, eltérő módon jelentkező problémakör mutatható ki. Ezek: az MNB-nek az a felfogása, amely szerint az inflációs cél elérése szempontjából az árfolyamnak van meghatározó szerepe; az inflációs cél, valamint a fiskális politika és a jövedelempolitika inkonzisztenciája; továbbá kommunikációs hibák, amelyek minimálisra csökkentették az árfolyam- és monetáris rendszer hitelességét.

Az alapvető gazdasági folyamatok megindult javulása, valamint az összehangolt jegybanki és kormányzati intézkedések fokozatosan megmutatkoznak az árfolyam erősödésében - áll a jelentésben. Az inflációról szólva a jelentés megállapítja, hogy a piaci indíttatású áremelkedési ütem az elmúlt években moderált szintre süllyedt. A fogyasztásbővülés lassulásával és az erősödő piaci versennyel összefüggésben idén a trend folytatódása, erősödése várható.

Év végére jelentősen mérséklődik az infláció

A vártnál alacsonyabb az infláció/uzletinegyed/makro/20040311avartnal.html

A kedvezményes áfa-kulcs emelése, valamint a jövedéki adó növelése jelentős, egyszeri árszintnövelő tétel, amelyhez régi feszültségeket is kezelő hatósági árintézkedések társulnak. A 2003 második felében felgyorsult infláció statisztikai hatása, valamint az év eleji, egyszeri árszintemelő lépések következtében az előző év azonos hónapjához mért index a második negyedév hónapjaiban 7-7,5 százalékra emelkedik, majd az év végéig jelentősebb mértékben mérséklődik.

A dezinflációs európai környezet, valamint a gyenge dollár melletti kiegyensúlyozott világpiaci áralakulás is kedvező körülményként értékelendő. Ugyanakkor a makrogazdasági folyamatok szerkezetének lényeges változása, a fogyasztás bővülési ütemének jelentős csökkenése mellett az előrejelzés a szokottnál is nagyobb bizonytalanságot tartalmaz.