ÁSZ: Új alapokra kell helyezni a költségvetés tervezését

Medgyessy Péter miniszterelnök kérésére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy jelentést készített, amelyben a kormány 155 milliárdos megtakarítási programjára tesz javaslatokat. Tanulmányában az ÁSZ egyebek mellett bírálta a 2004-es költségvetés megalapozottságát, továbbá számos javaslatot tett az állami tulajdonban lévő cégek számának csökkentésére, hatékonyabb tulajdonosi fellépést és az egészségügy, illetve az oktatási rendszer reformjának véghezvitelét sürgette.

Jelentésében az ÁSZ kérdésként felvetette a kormánynak, hogy a különböző megszorítási "csomagok" helyett nem lenne-e célszerűbb átgondolni az egész költségvetési törvényt, vagy egy pótköltségvetés benyújtását kezdeményezni, ugyanis a szervezet véleménye szerint több bevételi tényező teljesülése is bizonytalan: "A társasági adó, a fogyasztási, illetve a regisztrációs adó tervezett növekményét magas kockázatúnak, míg az általános forgalmi adó és a játékadó előirányzatának teljesülését kockázatosnak minősítettük. A személyi jövedelemadó előirányzat indokolása helyszíni ellenőrzésünk lezárásakor nem állt rendelkezésre. A lakossági vámbefizetés előirányzatának szöveges indoklása el sem készült" - áll a jelentésben.

A szervezet bírálta a 2004. évi költségvetés makrogazdasági megalapozottságát is, és egyben felvetette a makrogazdasági tervezés jelenleg alkalmazott módszereinek újragondolását. Mindezek fényében az ÁSZ javasolta a költségvetés tervezésének új alapokra helyezését és azt, hogy a költségvetési előirányzatokat jogilag és számszakilag meg kell alapozni, hatástanulmányokkal és részletes számításokkal alá kell támasztani.

Költségcsökkentés: adósságátrendezés, racionalizálás

Konkrét költségcsökkentési javaslat tekintetében a számvevőszék felhívta a figyelmet az állami adósság áttekintésére, amelyben a kedvezőtlen feltételű adósságelemek kedvezőbb konstrukciókra való váltását sürgeti. Ugyancsak költségmegtakarítási szempontként említette az ÁSZ, hogy kincstári rendszerbe kellene vonni a "gombamód elszaporodott" minisztériumi és állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokat, amelyek "mintegy 85 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesülnek, és kizárólag állami feladatokat látnak el". A számvevőszék jelentése szerint e társaságok működési költségeinek lefaragásával és számuk radikális csökkentésével számottevő megtakarítás érhető el már rövid távon is.

Szigorúbb gazdálkodás az állami cégeknél

Javaslatai között hatékonyabb állami tulajdonosi fellépést említ az ÁSZ, továbbá szigorúbb belső ellenőrzési rendszert is sürget. Ugyanakkor a jelentés nem tartja célszerűnek a fűnyíró-elven történő létszámleépítést: "Időről időre - miután érzékelhető volt, hogy mind a központi és a hatáskörükbe tartozó és mind az önkormányzati költségvetési intézmények létszámgazdálkodása elválik a feladatoktól - "fűnyíró-elvű" létszámleépítésekre került sor, amelyeknek komolyabb hatása nem lehetett, mert egyrészt lehetőség volt érdemi funkció és feladatelemzés nélkül saját hatáskörű kft.-kbe és más nonprofit szervezetekbe átmenteni az ilyen létszámokat, másrészt pedig a betöltetlen - csak bérgazdálkodási célokat szolgáló - álláshelyek területén, lényegében fiktív, tényleges megtakarítást nem eredményező létszámcsökkentéseket végrehajtani, miközben pénzügyi finanszírozási okokra hivatkozva elmaradt a költségvetési belső ellenőrzés EU szintekhez igazodó, a költségvetési pénzek elszivárgását megakadályozandó fejlesztés. Az ilyen takarékossági lépések rövid és hosszabb távon nemhogy megtakarítást, hanem további költségvetési terhet okoztak" - áll a tanulmányban.

Kevesebb elkülönített pénzalap

A jelentés szerint folyamatos forráshiányt kiváltó megoldás az a jelenleg alkalmazott gyakorlat, hogy a különböző támogatási keretösszegek, célelőirányzatok megnyitása, a pályázati úton elnyerhető támogatások által kínált lehetőségek és a költségvetési gazdálkodást folytató szervezetek "saját" forrásainak rendelkezésére állása között nincs összhang. Miközben e támogatási források jelentős része évről évre a kormányzati szándéktól és az Országgyűlés törvényi akaratától eltérve "bennragad", az érintettek ennek hatásait - az átmeneti forráshiányt - kétes tisztaságú, elkötelezettséget jelentő és a közbeszerzési rendszer működtetésére negatívan ható módszerekkel igyekeznek kiváltani. Mindezek erőteljesen drágítják az így megvalósított beruházásokat - fogalmaz az ÁSZ.

Továbbá egy olyan szabályrendszer kidolgozását is javasolja az ÁSZ, amely anélkül teszi lehetővé a központi költségvetési forrásból származó, pályázati úton igénybe vehető támogatási keretösszegek a felhasználási igényekhez igazodó kezelését, hogy sérülne az átláthatóság és ellenőrizhetőség követelménye. A magas működtetési költségek elkerülése érdekében a programfinanszírozással vagy egyéb módon kiváltható költségvetési és más források alapszerű kezelésének megszüntetését s ezáltal az elkülönített állami pénzalapok számának csökkentését javasolja a számvevőszék.

Egészségügyi és oktatási reform

A hosszabb távú megoldások között az egészségügy és az oktatási rendszer megreformálását sürgeti az ÁSZ: "Javasoljuk az egészségügyi ellátó rendszer reformjának következetes végig vitelét és ehhez kapcsolódóan egy új intézményi törvény elfogadását, mivel ebben csak részleges és esetenként egymásnak ellentmondó lépések történtek."