Az árfolyamnyereség megadóztatása bünteti, ezáltal visszafogja a lakossági megtakarításokat, amelyek amúgy is alacsony szinten vannak Magyarországon, mondta Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke. A lépés emellett fenntartaná a rossz megtakarítási szerkezetet, a lakosság megtakarításain belül ugyanis jelenleg a bankbetétek dominálnak, és csak elenyésző részt képviselnek a részvénybefektetések, mondta a tőzsde elnöke.
A BÉT-elnök diszkriminatívnak tartja az árfolyamnyereség-adót, egyrészt azért, mert az csak a részvényeket sújtaná, miközben a kötvénybefektetések és a kamat adómentességet élvez. Másrészt csak azt a 150-160 ezer magánembert érintené, akik ma Magyarországon részvénybefektetéssel rendelkeznek.
A mai magyar megtakarítási szerkezet és pénzügyi kultúra nincs olyan szinten, ami indokolná az adónem bevezetését, mondta Cselovszki Róbert, a tőzsde alelnöke elmondta. A tőzsde számításai szerint az árfolyamnyereség-adóból származó adóbevétel mindössze 1 milliárd forint lenne, szemben a Pénzügyminisztérium által tervezett 1,5 milliárd forinttal. Az új adónem ugyanis visszavetné a magánbefektetők tőzsdei forgalmát és ezáltal a brókercégek nyereségessége is mérséklődne.
A BÉT vezetői szerint egyre több országban, ahol létezik jelenleg árfolyamnyereség-adó, csökkentik ezt az adónemet, így a nemzetközi tendenciákkal is ellentétes lenne a magyarországi bevezetés.