A vártnál nehezebb az iraki gazdaság talpra állítása

Irak amerikai-brit megszállása óta első ízben tettek közzé hivatalos adatokat az arab ország gazdaságának állapotáról. Az ENSZ és a Világbank számításai szerint Irak gazdasági teljesítménye idén 22 százalékkal esik vissza, míg tavaly 21, 2001-ben pedig 12 százalékos volt a csökkenés - írja a BBC News Online.

Az iraki újjáépítést támogató országok konferenciáján közzétett elemzés szerint az ipari létesítmények és az infrastruktúra újjáépítése a vártnál jóval lassabban megy csak végbe. Az adatok tanúsága szerint az egy főre eső átlagos jövedelem az 1980-ban regisztrált 3600 dollárról 2001-ben 770-1020 dollárra esett vissza, és 2003 végére várhatóan tovább zuhan 450-610 dollárra. Az ENSZ és a Világbank becslései szerint 2004-re a 2001-es szintet közelítheti meg az egy főre jutó átlagos jövedelem. A becslések széles skálája jól érzékelteti a háborús hatások és a nemzetközi gazdasági szankciók miatti bizonytalanságot.

50 százalékos munkanélküliség

Az iraki gazdaság legnagyobb problémája továbbra is a hihetetlen méretű munkanélküliség. Becslések szerint a munkára képes lakosság mintegy 50 százaléka állástalan. A kormány a teljes munkaerő 30 százalékát alkalmazza, közülük 500 ezren olyan állami vállalatnál dolgoznak, amelyek működése ráfizetéses. Közvetlenül a kormánynak közel egymillió iraki dolgozik.

A Világbank a nagyszámú hasztalan és a gazdaság szempontjából felesleges gyár ellenére óva int attól, hogy ezeket rövid időn belül bezárják, mert életben tartásukkal megőrizhető a viszonylagos szociális és foglalkoztatási stabilitás. A lakosság több mint a fele még mindig a kormány élelmezési programja keretében jut az alapvető élelmiszerekhez. Az alultápláltság és az éhínség megelőzés évente 2 milliárd dollárjába kerül Iraknak.

Növekvő olajbevételek

Az iraki gazdaság kulcsa továbbra is az ország olajkitermelése, és exportja, amely a GDP több mint 50 százalékát teszi ki. A Világbank elemzése rámutat, hogy a 2004-re vonatkozó növekedési várakozások nagymértékben függnek a biztonság helyreállításától, az alapvető létesítmények és berendezések helyreállításától, és az olajkitermelés növelésétől.

Az olajszektor az iraki kormány legnagyobb bevételi forrása is egyben. Az új iraki költségvetése azzal számol, hogy 2004-re a jelenlegi 1,3 millió hordó napi kitermelést sikerül duplájára - napi 2,7 millió hordóra növelni, amely a becslések szerint 12 milliárd dolláros exportbevételt eredményezne.

Lassú újjáépítés

Az iraki gazdaság talpra állítása érdekében elengedhetetlen az újjáépítési munkálatok minél gyorsabb befejezése, azonban a munkálatokhoz szükséges pénz csak lassan csordogál az országba. Intézményi hiányosságok miatt a nemzetközi közösség által a következő négy évre ígért 35 milliárd dollárból az első évben - 2004-ben - csupán 5 milliárd dollár elköltésére lesz lehetőség. A hasonló korábbi konfliktusok tapasztalatai azt mutatják, hogy az ezt követő években is legfeljebb évi 8-9 milliárd dollárt fordíthat majd Irak újjáépítésre. Ezekben az összegekben nem szerepel az olajipar újjáépítéséhez szükséges 20 milliárd dollár - írja a BBC News Online.