Optimista a jövő évi büdzsé tervezete

Folytatódó költségvetési kiigazítás, gyorsuló növekedés, visszatérés az egyensúlyi makropályára; ezt a képet festi fel a magyar gazdaság közeljövőjéről a 2004-es büdzsé tervezete. A javaslat, amely kedden kerül a kormány elé, de hétfőn már kiszivárgott, 3,5 százalékos GDP-gyarapodással számol jövőre (a gazdaságkutatók erre az évre három százalék körüli bővülést várnak), s úgy véli, 2006-ra akár öt százalékra is megugorhat a magyar gazdaság növekedési üteme - írja a Magyar Hírlap.

A főbb számok

Bérek: + 6,8 százalék
Nyugdíj: + 6,3 százalék
Infláció: 5,8 százalék
GDP: + 3,5 százalék
Hiány: 3,8 százalék

A bővülést a tervezet reményei szerint a külpiaci fellendülés által megnövekedett export vezérli majd, amelynek növekedési üteme 2004-ben a hat-nyolc, 2006-ban pedig a nyolc-tíz százalékot is elérheti. A gazdaság gyorsulásában meghatározó szerepet játszik majd a beruházások növekedése is, amely a jövő év egészében hat-nyolc százalékkal bővülhet. Mindezt az import folytatódó bővülése fogja kísérni, azaz a külkereskedelmi mérleg hiányának csökkenésére nem érdemes számítani.

A lakossági fogyasztás növekedési üteme viszont alaposan visszaeshet: 2004-ben csupán 1,5-2 százalékos bővüléssel kalkulál a költségvetés tervezete. Nem véletlenül, a 2001 és 2003 közötti 34-35 százalékos egy keresőre jutó reálbér-növekedés után 2004-ben csak visszafogottan emelkedik majd a lakosság reáljövedelme (a tervezet a nettó bérek 6,8 százalékos emelkedésével számol).

Az idei évre tervezett 4,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány 2004-ben 3,8, 2005-ben 2,8, 2006-ban pedig 2,5 százalékra csökken a tervezet szerint.

leftGyors üzleti internet ADSL-en csak most havi nettó 8 920 Ft-tól/uzleti_internet/adsl_pro.html

A tervezet tartalmazza a költségvetés fő prioritásait is, így a legrászorultabb rétegek támogatását (nyugdíjemelés, családi pótlék reálértéken tartása, lakástámogatások növelése, ingyenes tankönyvellátás és gyermekétkeztetés), az önkormányzatok közszolgáltatási színvonalának javítását, az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljesítését, valamint az országos közúthálózat fejlesztését. E prioritások finanszírozhatóságának megteremtése érdekében a javaslat szükségesnek tartja a költségvetési kiadások mérséklését s a jövedelemelvonás csökkentését.

Tavaly az oktatási tárcát a 2003-as költségvetési alkudozások egyik nyerteseként emlegették, idén ez aligha lesz így. 2002-ről 2003-ra az Oktatási Minisztériumnak juttatott pénz 31 százalékkal emelkedett. Jövőre azonban még valamelyest csökken is a tárca költségvetési támogatása - 272 milliárd helyett az előirányzat most csak 269 milliárd forint. Nem emelkedik az egyetemek és főiskolák állami támogatása, jövőre is összesen 153 milliárd forintra számíthatnak, akárcsak idén.

207 milliárd autópályákra

Akárcsak a kormányprogramban, a 2004. évi állami költségvetés tervezetében is kiemelt helyet kap a hazai gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése. A XV. fejezetben található felsorolás szerint erre a célra 2004-ben 207 milliárd forintot különítenének el, további tízmilliárd a fejlesztések előkészítésére jutna. Korábban elhangzott nagyobb szám is, nevezetesen 300 milliárd forint, de nem világos, hogy ebbe kormányzati részről esetleg beleértették-e azt a 90 milliárdot, amit a meglévő közúthálózat fenntartására és fejlesztésére szánnak jövőre, mint ahogy az sem tudható, hogy az említett összegnél kalkuláltak-e a Postabank eladásából származó 101 milliárd forinttal, írja a Magyar Hírlap.

A termelők csak a kötelező pénzeket kapják

Amennyiben a költségvetés tervezete a jelenlegi formájában megy át a kormányon és a parlamenten, akkor a kormány a mezőgazdaság uniós csatlakozásához semmilyen többlettámogatással nem járul hozzá a kötelező tételeken felül. Vagyis jövőre az idei támogatáson felül 60 milliárd forinttal növeli a támogatottsági szintet, amely jószerivel a brüsszeli támogatások nemzeti kiegészítésének forrásához elég. Erre egyébként egy idén hozott országgyűlési határozat is kötelezi a kormányt, vagyis arra, hogy biztosítsa az EU-tól kapott 25 százaléknyi támogatási szint 55 százalékra való kiegészítésének nemzeti forrását.

6,3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak

Jövőre a nyugdíjak 6,3 százalékkal emelkednek, és az idősek 2004-ben kapják meg a beígért 13. havi nyugdíj második heti összegét (az elsőt még idén novemberben kifizetik nekik). A Nyugdíj-biztosítási Alap költségvetése - ahogyan ez már megszokott - jövőre sem számol rendkívüli bevételekkel vagy kiadásokkal, a büdzsét itt gond nélkül lehetett nullszaldósra tervezni - derül ki a költségvetés tervezetéből.

Adócsökkentés után nő az adóbevétel

Annak ellenére, hogy a társasági adó kulcsát 18-ról 16 százalékra kívánja mérsékelni a kormány, a jövő évi költségvetésben tetemes adóbevétellel számol. Változatlan feltételek között az idei évre mindössze kilencmilliárd forinttal többet tervezett, mint amennyi 2002-ben volt. Ehhez képest a jövő évi tervezett növekmény 86 milliárd forint.

Miután az általános forgalmi adó (áfa) kulcsai megváltoznak, és több termék átsorolásra kerül, a hivatalos számítás szerint még két százalékkal sem emelkedik az ebből származó bevétel. Az idén várhatóan 280-300 milliárd forinttal több lesz a tavalyinál az áfabevétel, és 300 milliárdot tervez a 2004-es költségvetésben is a kormány.

A fogyasztási és jövedéki adóból származó forrás még a várható inflációval sem emelkedik. Ezzel szemben a személyi jövedelemadó (sávszélesítés és kulcscsökkentés ellenére) az ideihez képest ugyancsak megugrik. A jövő évre tervezett növekmény meghaladja a 60 milliárd forintot. Igaz, ez alig több hat százaléknál, az inflációval korrigált átlagbérből származó szja-többletnél.