Féltik az eurót a tagjelöltektől

Késleltetni kívánja az Unióhoz jövőre csatlakozó tíz ország valutauniós tagságát az Európai Bizottság az euró bevezetésének előszobáját jelentő ERM-II árfolyam-rendszer szigorításával - véli több jelentős befektetési bank. Az egyik elemzésből kiderül: az Unió vezető testülete nem mindig volt ennyire szigorú.

Még szűkebb mozgástér

Az eurozóna előszobájának tekintett ERM-II árfolyam-mechanizmusban az adott fizetőeszköz árfolyama legfeljebb plusz-mínusz 15 százalékkal térhet el a sávközéptől; a jelenlegi előírás szerint a mostani magyarhoz nagyban hasonlító árfolyamrendszert legalább két évig kell alkalmazni. Pedro Solbes pénzügyi biztos legutóbb azonban bejelentette: a valutauniós tagságra pályázó országok alkalmasságának megítélésénél egy ennél jóval szűkebb, plusz-mínusz 2,25 százalékos sávot alkalmaznak majd. A cseh, a lengyel és a magyar jegybank vezetőinek tetszését nem nyerte el a szigorítás.

Jelentősen szigorítaná a valutauniós tagság feltételeit az Európai Bizottság: a testület pénzügyekért felelős tagja a minap azt javasolta, hogy szigorítsák a monetáris unió előszobájaként emlegetett ERM-II árfolyamrendszert. Pénzügyi elemzők először sajtóhibára gyanakodtak a Pedro Solbes által mondottak írásos változatát olvasva. Később több befektetési bank úgy foglalt állást, hogy az unió vezető testülete késleltetné az EU-hoz jövőre csatlakozó országok valutauniós tagságát, sőt egyesek szerint a maastrichti kritériumrendszer már elavult, ezért az új belépőkkel szemben már nem volna szerencsés alkalmazni szigorú előírásait.

A Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) befektetési bank elemzői szerint a csatlakozó országok vagy radikális reformokba fognak - gyorsan és jelentősen csökkentik költségvetési hiányukat -, vagy jelentősen elhalasztják valutauniós csatlakozásukat az új, szigorú feltételek miatt. A DrKW elemzése emlékeztet: az Európai Központi Bank már többször jelezte, hogy ellenzi az új EU-tagállamok gyors csatlakozását az euróövezethez, és Solbes mostani bejelentése szerint a tagországok pénzügyminiszterei is hasonló nézeteket képviselnek.

A bank elemzői ugyanakkor úgy vélik, hogy nem rossz ötlet a szűk sáv tartására irányuló igyekezet, mert a jelenlegi, 30 százalékos nominális árfolyamkilengést engedélyező rendszer nem alkalmas az árfolyam-stabilitás valós lemérésére. Az új, szigorú rendszer meghirdetett bevezetése azonban "meghívó a csatlakozó országok valutája elleni spekulációs támadásokra".

Sokkal élesebben ítélte el a pénzügyi biztos bejelentését Isaac Tabor, a Merrill Lynch feltörekvő országok kötvénypiacaiért felelős elemzési igazgatója. Tabor szerint már a mostani monetáris előírások is ellehetetlenítik a csatlakozó országok önálló gazdaságpolitikáját, ráadásul értelmetlenül: a tíz csatlakozó ország esetlegesen laza monetáris és fiskális politikája nem destabilizálná az Uniót. Az elemzési igazgató szerint ugyanis a csatlakozó országok összesített nominális GDP-je a holland nominális GDP-nek felel meg, vagyis az EU összesített GDP-jének a 4,5 százaléka.