Lassú növekedés, gyors bérkiáramlás

Az idei első hónapok lassulását a második félévben némi élénkülés követheti, azonban a külső egyensúly romlása várhatóan folytatódik, az infláció csökkenése pedig megtorpan - áll a GKI előrejezésében.

A GKI Gazdaságkutató Rt. és az Erste Bank együttműködésével készült elemzés szerint, februárban az ipari termelés már csak 1,6 százalékkal nőtt, ezen belül a feldolgozóipari termelés stagnált, az energiatermelés - mivel a februári átlagos napi középhőmérséklet 7,4 Celsius fokkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál - viszont több mint 20 százalékkal emelkedett. A rossz időjárás hatására az építőipari termelés februárban látványosan, közel 20 százalékkal zuhant. Februárban is folytatódott az export-import olló tavaly augusztus óta tapasztalható, kivitel rovására történő nyílása. Ennek hatására romlik a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg egyensúlya.

Az iraki háború befejeződésével várhatóan lassú élénkülés kezdődik a világgazdaságban, ami a magyar export- és termelési lehetőségeket is javíthatja. Ennek, valamint az újrainduló privatizációnak a hatására új erőre kaphat az év elején gyakorlatilag leállt működőtőke-beáramlás.

A gazdaság legdinamikusabb ágazata a kiskereskedelem. Az év első két hónapjában a jármű- és üzemanyag-értékesítés nélküli forgalom 9 százalékkal nőtt, a járműveké közel 20 százalékkal. Ennek alapját a gyorsan emelkedő keresetek teremtik meg; a bruttó keresetek eddig a versenyszférában 10 százalékkal, a költségvetésiben 30 százalékkal nőttek. A reálkeresetek átlagosan több mint 15 százalékkal emelkedtek. A GKI előrejelzése szerint az év hátralevő részében a kereseti dinamika lassulni fog.

Az infláció 2003-ban várhatóan stagnál. Az első hónapok mérséklődését főleg a második félévben emelkedés követi, nagyrészt amiatt, hogy az energiaárak elkezdenek közelíteni a világpiacihoz. A tartós fogyasztási cikkek ára nem lesz magasabb a tavalyinál, az élelmiszereké átlag alatti, az élvezeti cikkeké és szolgáltatásoké átlag feletti ütemben nő.

A munkanélküliségi ráta 6,4 százalék, ami 0,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, de kisebb az EU 8,2 százalékos átlagánál. A fiatalok munkanélküliségi rátája nő a leggyorsabban, pedig mértéke így is több mint kétszerese az átlagosnak - áll a GKI elemzésében.