Bíztató növekedés a bunkerek országában

Vágólapra másolva!
A negyvenévi keményvonalas kommunista uralom, és egy évtizedes politikai zűrzvar után Albániában az utóbbi három évben látványosan nőtt a gazdaság teljesítménye, bár a GDP közel fele még mindig illegális tevékenységből származik - derül ki a BBC News Online összeállításából.
Vágólapra másolva!

Az albán diktátor, Enver Hodzsa 1991-ben véget ért uralmát követően az országra hirtelen rászabadult piacgazdaság eredményeként politikai és gazdasági káosz alakult ki. A válság mélypontja 1997-ben volt, amikor több tízezer ember veszítette el vagyonát egy illegálisan szervezett pilótajáték miatt. A lakosság elégedetlensége utcai zavargásokhoz vezetett.

Az utóbbi három évben azonban a gazdasági fellendülés jelei mutatkoznak, a GDP évente 7 százalékkal nő, - igaz meglehetősen alacsony bázison - az idei nagy árvizek és az építőipar várható megtorpanása miatt azonban 2004-ben a növekedés üteme 4 százalékosra mérséklődik.

Forrás: ORIGO
Szkander bég szobra Tiranában

A legfontosabb feladatok közé tartozik a kiterjedt korrupció és a pénzmosás visszaszorítása, illetve az adó- és vámrendszer reformja - véli Kastriot Islami, albán pénzügyminiszter. Az építőipar két éve tartó erőteljes fejlődésének egyik oka az albán kormány szerint éppen az, hogy a szálloda- és lakóház-építkezéseket az illegális pénzek tisztára mosására használják a befektetők.

Az illegális gazdasági tevékenységek egyébként is rémisztően nagy részét - közel 50 százalékát - teszik ki az albán GDP-nek, és a lakosság jelentős része változatlanul ember- vagy kábítószer-csempészetből, illetve autólopásból él.

Az elmúlt tíz évben közel egymillió albán állampolgár hagyta el az országot, és jelenleg mintegy 600 ezren dolgoznak a szomszédos Görögországban. A külföldön dolgozó albán munkavállalók által a családtagoknak hazautalt pénz 750 millió és 1 milliárd dollár között van, így az átutalásokból származó százalékok az egyik legjelentősebb bevételét jelentik az albán költségvetésnek.

Az albán bankrendszer állapota is hagy kívánnivalót maga után. Banki könnyvvitelről gyakorlatilag nem lehet beszélni - mondta a BBC News Online-nak Emmanuel Decamps, a Fefad Bank francia származású vezetője. Az ország pénzügyi rendszere készpénz-alapú, sokszor informális kapcsolatok tartják össze. Az albán lakosság egyre nagyobb része használja ugyan a bankokat, de folyószámlája csupán 10 százaléknak van, bankkártyát és csekkfüzetet pedig még ennél is kevesebben használnak.

A gazdasági növekedés ellenére a külföldi befektetők eddig elkerülték Albániát, nem utolsó sorban a megfelelő törvényi szabályozások hiánya miatt. A külföldi vállalatok számára sokszor az energiaszolgáltatás gyakori hiánya és a vízhiány is visszatartó erőt jelent.

Pedig ezen hiányosságok orvoslása nélkül aligha teljesül az albán kormány leghőbb vágya, az Európai Uniós tagság elérése. Romano Prodi uniós biztos ugyan a jövő hónapban aláírja Tiranában a stabilitási és együttműködési megállapodást, amely a tagság felé vezető út első lépcsője, de Brüsszel egyértelművé tette: Albániának előbb le kell küzdenie számos komoly akadályt, például a bűnözés és a feketegazdaság terjedését, illetve folyamatos gazdasági növekedést kell produkálnia, és csak ebben az esetben lehet szó a további lépésekről.

Az albánok mindezek ellenére bizakodóak. Vállalkozó szellemű nép vagyunk - mondta Edi Rama, Tirana polgármestere - és az évtizedes anarchia után az emberek újra kezdenek bízni saját magukban, sorra nyílnak a boltok az országban és egyre több külföldi üzleti kapcsolat alakul - tette hozzá a polgármester.