Az alapkezelők 20 százalékos növekedésre számítanak

Az összes kezelt vagyonból 930 milliárd forint található befektetési alapokban. Egy évvel korábban, 2001. végén 700 milliárd forintot tett ki a befektetési alapok vagyona. Az alapok vagyonát jelenleg a kötvények és pénzpiaci instrumentumok túlsúlya jellemzi, az előbbiek aránya 68 százalék, az utóbbiaké 20 százalék körül van, míg a részvények részesedése nem éri el az 5 százalékot. A portfolió összetételében a BAMOSZ vezetői az idén sem számítanak súlyponteltolódásra. Az Európai Unióban a befektetési alapok összes portfoliójának átlagosan 55 százaléka részvény és vegyes alap, a kötvény és pénzpiaci alapok együttes aránya pedig 42 százalék.

A GDP-hez viszonyított aránynál még szembetűnőbb az eltérés az uniós átlagtól. Míg az Európai Unióban a befektetési alapok vagyona a GDP több mint felét teszi ki, addig Magyarországon mindössze 5,4 százalékát. Tavaly a legnagyobb, 65 százalékos bővülést a magyarországi alapok közül az ingatlanalapok érték el, tőkéjük 9,5 milliárd forintról 16 milliárd forintra emelkedett, részarányuk az összes portfolióhoz viszonyítva azonban így is csak 1,7 százalékos. A befektetési alapokban a lakossági megtakarítások aránya 80 százalék körül ingadozott az utóbbi öt évben, 2002 végén 83,4 százalékot ért el.

Tavaly a mintegy 8000 milliárd forintot kitevő lakossági megtakarításokon belül érezhetően nőtt a befektetési alapok részesedése, amely először haladta meg a 10 százalékot. Egy évvel korábban, 2001-ben a lakossági megtakarítások 8-9 százaléka volt befektetési alapokban. A növekedés elsősorban a bankbetétek rovására történt. Az alapkezelők arra számítanak, hogy a banki kamatok csökkenése az alternatív megtakarítási formák felé irányíthatja a befektetők figyelmét, így felértékelődhet a befektetési alapok szerepe.