A kifizetett jogdíjak rendszerint 10-15 százalékát teszik ki a csengőhangok értékesítéséből származó bevételnek. Ennek alapján a teljes értékesítési árbevétel 700 millió dollár felettire becsülhető, de valószínűleg eléri az egymilliárd dollárt is.
Az internetes kalózforgalom és a rohamosan terjedő CD másolatok miatt a zenemű ipar értékesítési árbevétele már a második éve csökkenőben van. Bevétel növekedés kizárólag a csengőhangok után járó jogdíjaknál mutatható ki. Szakértők a helyzet kialakulásáért az öt nagy zenemű kiadó vállalatot (Universal, Sony,Warner, EMI, BMG) teszik felelőssé, mivel elmulasztották megtenni a rohamosan növekvő online kereslet kielégítéséhez szükséges lépéseket.
A zeneszámok alapján előállított és letöltésre felkínált csengőhangok eredetileg reklámfogásként jelentek meg. Egyes weboldalak és mobil szolgáltatók egyebek között ezzel is próbálták oldalaik látogatására ösztönözni a zenerajongókat. A nyilvánvalóan rossz hangminőség ellenére a gyakorlat olyan rohamos terjedésnek indult, hogy az felkeltette a zeneműkiadók figyelmét is. Mára általános gyakorlattá vált, hogy a lemezkiadók csengőhang terjesztési jogokat adnak el weboldal üzemeltetőknek.
A csengőhang letöltési díjak országonként eltérőek. A legnagyobb orosz mobil szolgáltató, az MTS például egy letöltésért 0,30 dollárt, a Vodafone Australia pedig 1,53 dollár számláz. Az Informa előrejelzése szerint a sztereó felvételek lejátszására alkalmas mobil telefonok terjedésével párhuzamosan ez a piaci szegmens is további rohamos bővülés előtt áll.