Az Ecostat csak 3,2 százalékos növekedést vár

A magyar gazdaság fejlődése lassult, a bruttó hazai termék (GDP) éves növekedése várhatóan 3,2 százalék lesz, szemben a tervezett 4, és a tavalyi 3,8 százalékkal - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet elemzésében. A kutatóintézet várakozásai szerint jövőre 3,7 százalékkal bővül a gazdaság.

A kutatók szerint a lassulás egyik fő oka, hogy a nemzetközi feltételrendszer romlását a gazdaságpolitika nem tudta ellensúlyozni a belföldi kereslet dinamizálásával. A világgazdaság növekedése visszaesett, mielőtt visszatért volna a tartós fellendülés.

Az Escostat feltételezi, hogy 2003 második felében a világgazdaság egy ideje már várt élénkülése bekövetkezik, amit a ciklusos fejlődés törvényszerűségei is alátámasztani látszanak. Az előrejelzés szerint a magyarországi gazdasági növekedés 2003-ban 3,7 százalékra emelkedhet.

A kutatók az ez évi államháztartási hiányt a GDP 9 százaléka fölé várják, és úgy vélik, hogy jövőre 5,1 százalékra mérséklődik. Az elemzés emlékeztet arra, hogy a 2003. év gazdaságpolitikájának keretét a hiány 4,5 százalékos szintre történő lefaragása jelenti. Prioritás a versenyképesség növelése is, ami a bérterhek csökkenésének és az adórendszer átalakításának elmaradása miatt bizonytalannak tűnik. A beruházásokból az állam igyekszik kivonulni, és átadni a helyet a magánszférának.

Az Ecostat szerint a jövő évi terv teljesülése mindenekelőtt a gazdaság vártnál lassabb növekedése miatt lehet nehéz. A kutatók decemberben 5 százalékos 12 havi áremelkedés mellett 5,3 százalékos éves fogyasztói árindexet várnak. A prognózis szerint 2003-ban - elsősorban a bérkiáramlás nyomán növekvő kereslet, a hatósági árak előző évben elmaradt emelése, és az inflációs várakozások erősödése miatt - 5,2 százalék körül várható az éves infláció.

Az elemzés emlékeztet arra, hogy a jegybank az elmúlt hónapokban a monetáris szigor fenntartásával igyekezett visszafogni a kereslet növekedését, mérsékelni az inflációt. Noha a fiskális expanzió már 2001 végén jelentkezett, az MNB 2002 júniusában döntött először a kamatok emeléséről. A kutatók szerint azóta a jegybank kényszerpályára került, mindenekelőtt rajta kívülálló tényezők miatt.

Minthogy a piac már a kamatcsökkentésre spekulál, a jegybank a verbális intervenciót választotta. A koppenhágai csúcsot követően, az első kereskedési napon a forint árfolyama megközelítette a sáv erős oldalát, a monetáris tanács csakis a kamatvágás mellett dönthetett, az 50 bázispontos csökkentés hatására azonban az árfolyam nem gyengült. Jelentősebb kamatvágás csak a jövő év elején várható, az első havi inflációs adatok ismeretében.