Elfogadták a pénz- és tőkepiaci törvény módosítását

Az Országgyűlés elfogadta a a pénz- és tőkepiaci törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az új törvény a korábbi merev szabályozást enyhíti, amelynek elfogadása a Pénzügyminsztérium szerint versenyképessebbé teszi a pénzügyi szektort.

Az előterjesztés pénzügyminiszteri indokolása szerint a jelenlegi szabályozás túlnyomórészt megfelel az európai uniós szabályoknak. Az érintett jogszabályok többsége a kilencvenes évek első felében, a piacgazdaságra való átállás időszakában született, így magán viseli ennek a korszaknak a sajátosságait. A biztonságos működést garantáló rendelkezéseket a magas gazdasági kockázathoz, a szükséges szakismeret, tapasztalat és felügyeleti rendszer hiányosságaihoz igazították. Az eltelt időszakban a privatizáció és a gazdasági fejlődés eredményeképpen a piacok stabilizálódtak, pénzügyi intézmények és a felügyelet rendszere is megerősödött. Ennek következtében a hatályban lévő korlátozások egy része szükségtelenné és a további fejlődést akadályozó tényezővé vált. Az Európai Unió - hazainál lényegesen nagyobb - piacán erősebb versenyfeltételek között hátrány érné a magyar intézményeket, ha a szabályozás indokolatlanul szigorúbb lenne a tagállamok szabályainál.

A törvénycsomag a hitelintézeti, a fogyasztóvédelmi törvényt valamint a lakástakarékpénztárakra, biztosítóintézményekre vonatkozó szabályokat érinti.

A szövetkezeti hitelintézetek alapításához szükséges tőke 100 millió forintról 250 millió forintra emelkedik. Szigorodnak a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző személyekkel szemben támasztott büntetlenségi követelmények is. Átalakul a kiszervezés feltételrendszere. Kizárólag olyan tevékenységre értelmezhető, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, és a tevékenységet folyamatosan vagy rendszeresen végzik. Megszűnik a hitelintézeti tulajdonszerzés tizenöt százalékos korlátozása és a tőkemegfelelési mutató elnevezés helyébe a nemzetközi terminológiához igazodva fizetőképességi mutató (szolvencia ráta) elnevezés lép. A betéteseket érintő alapvető változás, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap a befagyott betétek után az eddigi egymillió forint helyett legfeljebb hárommillió forint összeghatárig fizet kártalanítást. A kártalanítási összeg egymillió forintig száz százalék, ezt meghaladóan pedig az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. A hárommillió forintos összeghatár az uniós csatlakozással a kétszeresére, azaz hatmillió forintra emelkedik.

Kiemelt helyen szerepelt a tőzsdei tulajdonszerzés korlátozásának megszüntetése és a tavaly elfogadott tőkepiaci törvény rendelkezéseinek gyakorlati tapasztalatokra épülő pontosítása. A törvény hatálya a sorozatban kibocsátott értékpapír hazai tőzsdei bevezetésére is kiterjed. A hitelintézeti szabályokhoz hasonló rendelkezéseket tartalmaz a módosítás a kiszervezés tekintetében.

Bővül a bank-, a biztosítási és az értékpapírtitok esetén a titoktartási kötelezettség alól mentesülés köre. A hagyatéki ügyek mellett valamennyi polgári jogvitában lehetőség lesz a titoknak minősülő információk bíróságnak történő kiadására.

A lakáselőtakarékossági szerződésekhez kapcsolódó állami támogatás a duplájára - hetvenkétezer forintra - emelkedik. A módosítás azonban a már megkötött szerződéseket nem érinti.

A fogyasztóvédelmi törvényt érintő változtatásokat a befektetői igényérvényesítés új eljárása, illetve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet közérdekű kereset indítási jogának biztosítása indokolta.