Járai: Nem magas a reálkamat

Elérhető a jegybank idei és jövő évi inflációs célja, és a magyarországi reálkamatok nem tekinthetők magasnak a térségben - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a Cégvezetők Klubjának csütörtöki konferenciáján. Vértes András, a GKI elnöke ugyanakkor úgy látja, hogy erőltetett ütemű az infláció csökkentése és magas a reálkamat.

Nem változtat inflációs célkitűzésein a jegybank, mivel elérhetőnek tartja azokat - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A jegybankelnök közölte: a modern gazdaság legnagyobb ellensége az infláció, ezért a jegybank mindenképpen törekszik arra, hogy ne szakadjon meg a fogyasztói árak mérséklődése.

Az árfolyampolitikával kapcsolatban Járai Zsigmond elmondta, a 238-242 forintos euróárfolyam elfogadható, ezzel az unióhoz is lehet csatlakozni. Ugyanakkor elképzelhető gyengébb forintárfolyam is, ehhez azonban szigorúbb költségvetési politikára lenne szükség. A jelenlegi túl laza fiskális politika ellensúlyozása igényli az erős forintot. A magyarországi reálkamatok Járai Zsigmond szerint nem túl magasak a régióban.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy látja, hogy a vállalatok versenyképességének romlását 70 százalékban a nagy bérkiáramlás, 30 százalékban pedig az erős forint okozta.

Vértes András, a GKI elnöke ezzel szemben úgy vélte, hogy az elmúlt egy évben túlerőltetett volt az infláció csökkentése, ami nem lehet alapja valós árfolyam-politikának, és a kutatóintézet vezetője szerint Magyarországon túl magasak a reálkamatok. Mindezek alapján kevésbé ambiciózus fiskális és monetáris politikai célok mellett lehet a valós gazdaságpolitikára visszatérni - mondta Vértes András.

A magyar gazdasági növekedés idén az erős hazai kereslet hatására meghaladja a 3 százalékot, jövőre pedig 4,1 százalékosra gyorsul, 2004-ben pedig 4,0 százalékos lesz - áll a az OECD csütörtökön kiadott előrejelzésében. A szervezet szakértői figyelmeztetnek, hogy szigorítani kell a költségvetést, nehogy túlhevüljön a gazdaság, illetve, hogy a pénzügypolitika jobban támogathassa a versenyképességet. Úgy vélik, hogy ha a bérek növekedése nem lassul a termelékenység javulásának ütemére és nem lesz elég gyors a költségvetési konszolidáció, akkor még szigorúbb pénzügypolitikára lehet szükség, amitől tovább romolhat a versenyképesség és nőhet a folyó mérleg hiánya.