<p>PSZÁF: rohamosan nő a lakossági hitelállomány</p>

Az utóbbi években a lakossági hitelezés bővülésével a bankoknál elhelyezett betétek egyre nagyobb hányada kerül vissza hitelként a háztartásokba - állapítja meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tanulmánya, amely szerint a következő években sem lankad majd a hitelfelvételi kedv.

Míg 1998 végén a bankok a lakossági bankbetétek mintegy 9,8 százalékát helyezték ki lakossági ügyfelekhez, addig 2001 végén ez az arány már elérte a 17 százalékot. A lakossági hitelállomány 1999 és 2001 között két és félszeresére, a lakossági betétállomány ugyanakkor csupán másfélszeresére növekedett.

Jelenleg a lakossági hitelezés - az OTP mellett - fontos szerepet tölt be a nagybankok közül a Citibank és a Budapest Bank, a középbank Erste és a kisbankok közül a Daewoo tevékenységében. A Postabank is ebbe a körbe tartozik. E hitelintézetek eszközei között a lakossági hitelek aránya 2002. március végén elérte, vagy meghaladta a bankszektori átlagos 7,6 százalékot.

Növekvő, de még kis súlyú a lakossági hitelezés szerepe a Raiffeisen, a K and H, a CIB, az MKB nagybankok, a Konzum Bank középbank és az IC kisbank tevékenységében. Eszközeik között 2002. március végén a lakossági hitelek aránya 2,1-5,5 százalék között alakult.

Az 1998-tól érzékelhető lakossági hitelezési kínálati boom kezdetben elsősorban a fogyasztási hitelek terén jelentkezett. A lakáshitelezés felfutásában a 2000-2001 évi állami kamattámogatásnak volt nagy szerepe. Az áruvásárlási és egyéb hitelek együttes állománya 1998. végéhez képest 2002. márciusáig megnégyszereződött, és elérte a 415 milliárd Ft-ot.

A lakásépítés és vásárlás hitelezése 2000-ben megugrott és 2001-ben is rendkívüli mértékben nőtt. Az idén március végére a lakáshitelek állománya az 1999. végi mélyponthoz képest több mint két és félszeresére növekedett, s közel 300 milliárd Ft-ot tett ki.

A PSZÁF adatai szerint az új termékek között legdinamikusabban a kártyaüzletág fejlődött. A bankkártyák döntő része betéti kártya, de már megjelentek a hitelkártyák is. Tavaly összesen 5 millió bankkártyát bocsátottak ki, ebből 453,6 ezer hitelkártya.

A PSZÁF becslései szerint 2001. végén a pénzügyi vállalkozások lakossági kihelyezései elérték a hitelintézetek lakossági kihelyezéseinek egynegyedét, a banki hátterűeké pedig 10 százalékát. A lakossági hitelezés felfutása a bankoknál a lakossági hitelportfolió minőségi összetételének kismértékű romlásához vezetett eddig. Ahol jövedelmezőségi gondok jelentkeztek, azt inkább a gazdaságos üzemméret elérésének nehézsége és az ebből eredő gyenge költséghatékonyság okozta.

Hosszú szünet után a bankok versenyt folytatnak a lakossági ügyfelekért, ez különösen a lakáshitelezésben érezteti kedvező hatását. Az utóbbi évek nagyarányú lakossági hitelnövekedése a nemzetközi tapasztalatok szerint nem veszélyezteti a hitelintézetek tevékenységét, sőt hozzájárul jövedelmezőségük javításához - állapítja meg a felügyelet.

A PSZÁF tanulmány hangsúlyozza, hogy a lakossági hitelezés nemzetközi összehasonlításban alacsony szintről indult és a mai napig sem merítette ki lehetőségeit. A hazai lakosság eladósodottsági szintje nagyságrendekkel elmarad a fejlett nyugat-európai országokétól, ahol a pénzügyi kötelezettségek jövedelemhez viszonyított aránya 40-130 százalék között volt 2000-ben, ugyanakkor Magyarországon nem érte el a 10 százalékot.

A lakossági hitelezés bővülési lehetőségét jelzi az is, hogy míg a háztartások bankhitel-állományának GDP-hez viszonyított aránya 2001 végén Magyarországon mintegy 6 százalékot tett ki, addig Nyugat-Európában ez az arány 2000 végén 46 százalék volt.

(MTI)

Korábban:

Húszmilliárdnyi köztisztviselői hitelt vettek fel
(2002. november 8.)

Budapest Bank: felével nőtt a lakossági hitelállomány
(2002. október 9.)

Ajánlat:

Lakáshitel 2002 - az Üzleti Negyed melléklete