Amerika nem adja nevét a környezet védelméhez

Vágólapra másolva!
Az Európai Unió tizenöt tagállama ratifikálta New Yorkban a kyotói egyezményt, mely pénteken lépett életbe. Az egyezményt hetven ország írta alá. Az Egyesült Államok azonban nem adta nevét a környezetrombolás megállításának egyik, ha nem egyetlen hatásos módszeréhez. Az unió ismét kérte Washingtont, hogy változtasson álláspontján a világ környezetének érdekében.
Vágólapra másolva!

A kyotói egyezményt (az 1992-es riói kongresszuson elhangzott apokaliptikus jóslat után) 1997-ben írták alá. Az egyezmény lényege az, hogy az iparilag fejlett államok 2008-2012 között az üvegház-hatást előidéző károsanyag-kibocsátásuk (elsősorban CO2) mértékét az 1990. évihez mérve átlagosan öt százalékkal csökkentik. Az EU az 1990-es kibocsátási szinthez képest nyolc százalékos mérséklést vállalt, az Egyesült Államok 7 százalékot.

Az apokaliptikus figyelmeztetés

Az IPCC, a világ legnagyobb szakértelemmel bíró tudósaiból alakult testület kimondta, ha a világ széndioxid-kibocsátását nem csökkentik 50-70 százalékkal az elkövetkező pár évtized alatt, akkor a világban tapasztalható környezetváltozás folyamat megállíthatatlanná válik. Ehhez az 50-70 százalékhoz képest született meg a kyotói jegyzőkönyv 1997-ben, mely átlag 5 százalékos csökkentést fogadott el. Az Egyesült Államok azonban még ez alól is ott keres kibúvót, ahol tud

Jelenleg az amerikai nemzeti össztermék (GDP) minden millió dollárjára 180 tonna széndioxid-kibocsátás jut, amit Bush korábbi (önmagához mérten előrelépésnek tekinthető) terve 10 év alatt 150 tonnára csökkentene. Ez persze azt is jelenti, hogy amennyiben a vállalatok vállalják az önkéntes megszorításokat, és az Egyesült Államok GDP-je több mint 18 százalékkal bővül a következő évtizedben, úgy a széndioxid-kibocsátás nem csökken, hanem jelentősen nő a jelenlegi szinthez képest.

Bush: "ha Kína mentességet kap, akkor mi is kérünk"

Bush szerint a megállapodáshoz való amerikai csatlakozás milliókkal növelte volna az amerikai munkanélküliek számát, és az egyezmény diszkriminálta volna az Egyesült Államokat, mert míg számára kemény és kötelező kvótákat írt elő, addig a fejlődő országok - többek között India és Kína - mentességet kaptak volna.

(Üzleti Negyed)

Korábban: