A forintdrágulás 190 milliárdba került

Mintegy 190-200 milliárd forintos árfolyamveszteség keletkezett az MNB-ben, a tavaly május eleji sávszélesítés nyomán bekövetkezett forinterősödés, pontosabban a mintegy 2100 milliárdos nettó devizakövetelés leértékelődése miatt. A tavaly elfogadott jegybanktörvény értelmében az árfolyamveszteséget az állam megtéríti a jegybanknak a még 2000-ben elkönyvelt 44,7 milliárdos hiánnyal együtt.

A május eleji árfolyamsáv-szélesítés nyomán azonnal megindult a forint erősödése az euróval szemben, évközi ingadozásokkal december végéig összesen 9 százalékot erősödött a nemzeti fizetőeszköz. Május 3-án a szűk árfolyamsáv utolsó napján egy euró még 267 forintot ért, míg az év utolsó napján már csak 246 forintot kértek az egységes európai pénzért. A forinterősödés hozzájárult az infláció csökkenéséhez, sőt az importált tartós fogyasztási cikkek piacán novemberben mért árcsökkenést is a megerősödött nemzeti valutával magyarázzák az elemzők. Ám az árfolyam-erősödésnek ára is van, mintegy 191 milliárd forint, ugyanis a Magyar Hírlap számítása szerint a jegybank a nettó devizaköveteléseinek leértékelődése miatt a könyveiben ekkora veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A jegybankban még folynak a számítások, de a pár napos prognózisok szerint a leértékelődési veszteség mintegy 200 milliárd forint lehet. A veszteség a jegybank mintegy 2100 milliárd forintos nettó devizakövetelésein keletkezett, ugyanis az MNB devizakövetelései nagyjából ekkora összeggel haladták meg áprilisban - a sávszélesítéskor - a devizatartozásokat. Mivel a jegybank könyvelését forintban vezetik, az így nyilvántartott nettó devizakövetelés a forinterősödés következtében átértékelődött.

A tavaly tavasszal elfogadott jegybanki törvény szerint a MNB leértékelődési veszteségét a költségvetés megtéríti. A május óta keletkezett 190-200 milliárdon túl, a 2000-ben elkönyvelt 44,7 milliárd forintnyi negatív tartalékot is a büdzsé állja. A jegybanktörvény szerint a 230-240 milliárd forintos számlát legkésőbb március végéig téríti meg a költségvetés. A kétéves büdzsében nem tervezték ezt a kiadást, ám az államháztartási törvény előírása szerint ezt a tételt nem is kell a folyó kiadások között feltüntetni, hanem "vonal alatt" számolják el. Így e váratlan kiadás nem növeli az idei költségvetési hiányt, hanem azt a finanszírozó tételek között számolják el, s az ehhez szükséges fedezetet az Államadósság Kezelő Rt. teremti elő kötvénykibocsátással.

A forint további erősödésével a jegybanki devizaköveteléseken az idén is keletkezhet leértékelődési veszteség, ám jóval kisebb mértékben, ugyanis a forint a jelenlegi árfolyam-mechanizmuson belül már csak 4,3 százalékot erősödhet, ráadásul a jegybank csökkentheti is a nettó devizaköveteléseinek mértékét.

Papp Zsolt

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

MNB