A tavalyihoz hasonló évet várnak 2002-ben<BR/>

Vágólapra másolva!
Minden évben elvégzik a Gallup International-hálózat tagvállalatai és a hálózattal együttműködő más kutatócégek azt az év végi közvélemény-kutatást, amely az egyes országok lakosságának várakozásait elemzi a következő évre. 2002 végén 67 ország kutatóintézetei vettek részt a munkában. A Mareco Kft. mint a Gallup International magyar tagja ebben az évben is a Magyar Hírlap rendelkezésére bocsátotta a nemzetközi kutatás eredményeit. A magyarországi felmérés 2001 november végén készült 1000 fős mintán, amely reprezentatív a magyar lakosságra nem, életkor és településtípus szerint. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a felmérés eredményeit.
Vágólapra másolva!

Mind a mai napig visszatérően találkozni lehet hivatkozásokkal közvélemény-kutatási eredményekre, amelyek a magyarokat pesszimista nemzetnek tartják. - hivatkozások egyik forrása éppen a Mareco Kft.-nek, a Gallup International hálózata keretében végzett kutatássorozata, amely 1990 óta minden évben rákérdez a magyar lakosság várakozásaira az újévet illetően. A kutatási eredmények szerint 1997-ig a magyarok többsége mindig borúlátóan tekintett a következő év elé.

A mögöttünk hagyott évtized elején volt olyan esztendő, amikor a felmérésben megjelenő országok közül Magyarországon volt a legmagasabb a pesszimista lakosok aránya. Ekkor jelent meg a "pesszimizmus világrekordja" kifejezés a magyarok gondolkodásmódjának jellemzésére.

Magyar várakozások 2002-re

Hogy jogos volt-e ez a kifejezés, erősen vitatható. Tény ugyanis, hogy a magyarok többsége jól látta, de legalábbis jól érezte az országban jellemző változási tendenciákat. Mindaddig a borúlátás volt a meghatározó, amíg a gazdaságot a válság, a visszaesés vagy a stagnálás jellemezte.

Nem véletlen, hogy ez a tendencia először 1997-ben tört meg: Ekkor fordult elő a 90-es évtizedben először, hogy az emberek többségét nem a pesszimista várakozások jellemezték.
Az elmúlt évek kedvező gazdasági fejlődése, a lakosság jelentős részének az életkörülményeiben bekövetkező pozitív változás 2000-ben további hangulatjavulást eredményezett. 2001-re ez a helyzet lényegében stabilizálódott.

A 2000 és a 2001 végén kapott adatok közötti eltérés a hibahatáron belül marad, azaz gyakorlatilag azonos a válaszok megoszlása. 2001 végén a lakosságnak hozzávetőleg ugyancsak egyharmada tekinthető borúlátónak a következő évre megfogalmazott várakozásait tekintve.

Az elmúlt évtized változásai igen különbözően érintették az emberek különböző társadalmi csoportjait, és jövőbeni kilátásaik is jelentősen eltérnek egymástól. A piacképesebb iskolai végzettség, illetve gyakran az életkorhoz kötődő munkaerő-piaci előnyök jobb perspektívát ígérnek hosszabb távon is. Ez visszatükröződik a 2002-re vonatkoztatott várakozásaikban is.

Az átlagosnál lényegesen nagyobb az optimista várakozású emberek aránya a következő lakossági csoportokban.

Csoport

Jobb évet vár 2002-ben

Rosszabb évet vár 2002-ben

Szellemi dolgozók

32 százalék

29 százalék

Felsőfokú végzettségűek

38 százalék

26 százalék

30 év alattiak

33 százalék

28 százalék

Nyugat-Dunántúl

37 százalék

28 százalék

A pesszimista várakozások az átlagosnál nagyobb mértékben elsősorban az idősebb korosztályokra, ezen belül különösen a nyugdíjasokra, valamint a legalacsonyabb iskolai végzettségűekre, illetve egyes régiókra jellemzőek. Az 50 év feletti korosztályban a pesszimista válaszok aránya csaknem a válaszadók felét éri el (44 százalék). A legfeljebb 8 általánossal rendelkező emberek csaknem fele (46 százalék) határozottan borúlátó, közöttük a pesszimista válaszokat adók aránya 10 százalékkal magasabb, mint a szakmunkásképzőt és 14 százalékkal magasabb, mint a középiskolát végzettek körében.

A gazdasági helyzet várható alakulását tekintve a lakossági vélemények megoszlása ugyancsak inkább mérsékelten optimista képet mutat. Kevesen vannak ugyan, akik gazdasági élénkülésre számítanak, de a relatív többség nem számít rosszabb évre 2002-ben sem, mint amilyen 2001 volt. Ezek az adatok gyakorlatilag megegyeznek a 2000 végén kapott eredményekkel.

A várható gazdasági helyzet megítélésében a lakosság szociodemográfiai jellemzőit illetően hasonló tendenciák jellemzőek, mint a 2001-gyel kapcsolatban megfogalmazott, fentebb bemutatott általános várakozások terén. A legjelentősebb eltérés abban jelentkezik, hogy a gazdasági kilátások megítélésében lényegesen nagyobbak a regionális eltérések. A legborúlátóbbak az emberek a Dél-Dunántúlon. Itt csaknem minden második (45 százalék) megkérdezett számít a gazdasági helyzet romlására 2001-hez képest. Az átlagosnál nagyobb a pesszimista válaszok aránya Kelet-Magyarországon (40,5 százalék). Az átlagosnál alacsonyabb ezzel szemben a pesszimista várakozások aránya Nyugat-Dunántúlon (30 százalék).

Kelet-közép-európai régió

A térségből 19 ország adataival rendelkezünk. A Magyarországgal szomszédos országok mellett információk állnak rendelkezésre a volt Szovjetunió utódállamainak egy részéről és a balkáni térség több országáról is. Egymástól igen eltérő helyzetben lévő országok találhatók ezek között, s ez a lakossági véleményeket is erőteljesen befolyásolja. Az egyes országok részletes elemzésére a jelen keretek között azonban nem vállalkozhatunk.

A polgárháborúk befejeződését követően a balkáni térségben külön kiemelendő Koszovó, ahol a háború befejezése után továbbra is a jövő kilátásainak derűlátó megítélése a jellemző. Koszovót 2001 végén éppúgy az "optimizmus világelsőjének" nevezhetjük, mint 2000 végén. Egyetlen más országban sem ért el tavaly ilyen nagyságrendet azoknak az embereknek az aránya, akik 2002-től jobb évet vártak, mint amilyen 2001 volt: a megkérdezettek 83százalék-a válaszolta ezt.

Jugoszláviában viszont - így Szerbiában is - csökkent a jövő kilátásait derűlátóan megítélő emberek aránya. Még így is az optimista válaszok aránya a legnagyobb: 46 százalékot ér el a pesszimista válaszok 19 százalékával szemben. Macedóniában is a derűlátó vélemények vannak viszonylagos többségben, csaknem minden második ember tartozik ide (48 százalék).
A korábbi időszakokhoz képest pesszimistább vélemények jellemzik a felmérésben részt vevő, a volt Nagy-Jugoszlávia romjain létrejött balkáni országokat. Bosznia-Hercegovina lakosságának közel egynegyede vár jobb, s ugyanekkora hányada rosszabb évet 2002-től. Ezzel szemben a horvát lakosságon belül a borúlátó vélemények vannak relatív többségben (33 százalék).

A Szovjetunió volt utódállamai közül Lettország és Észtország lakossága a leginkább optimista: a lett lakosság 54 százalék-a, az észtek 42 százalék-a tekintett bizakodóan 2002 elé. Oroszországban hosszú évek után az optimista emberek vannak többségben (52 százalék). Ennél pesszimistább Ukrajna, de itt is javult a lakosság hangulata: közel egyharmaduk (30 százalék) optimista a 2002. évet tekintve, és egynegyedük tekintett 2001 végén borúlátóan a következő év elé.

A korábbi években többször bizonyultak a csehek optimistábbnak, a lengyelek pedig pesszimistábbnak mint a magyarok, a szlovák lakosság véleményének megoszlása pedig az utóbbi években nagyon hasonló volt a magyar adatokhoz. Nos, a tavalyi év végén a szlovák lakosság véleménye hasonlít a magyarhoz, ezzel szemben Lengyelországban a pesszimista vélemények dominálnak (51 százalék), a cseh lakosság pedig összességében kissé optimistább.

Az Európai Unió

Az Európai Unió 15 országának nagyobb részében az optimista várakozások adják a viszonylagos többséget, és egy részében továbbra is meglehetősen alacsony, általában 20százalék alatt van a pesszimista várakozásokat megfogalmazó emberek aránya. Ez alól nyolc ország kivétel: Portugália (38 százalék), Franciaország (36 százalék), Görögország (35 százalék), Írország (32 százalék) Olaszország (27 százalék), Belgium (23 százalék), Németország (22 százalék), Svédország (22 százalék).

Franciaországban ugyan relatív többségben vannak az optimista vélemények (45 százalék), mégis nagy a pesszimista várakozású lakossági réteg is. Görögországban a megkérdezettek 35 százaléka számított rosszabb évre, 46 százalék-a pedig fokozódó gazdasági nehézségekre 2002-ben. Viszont 40 százalékuk tekintett derűlátóan 2002 elé. A portugálok egyharmada (31 százalék) bizonyult optimistának, s valamivel több, mint harmada (38 százalék) pesszimistának az idei évre várható kilátásokat tekintve. Külön kell említeni Írországot, ahol a lakosság a tavalyi év végén pesszimistább volt, mint korábban. Csak minden ötödik ír számít jobb évre (21 százalék), ezzel szemben minden harmadik (32 százalék) rosszabbodást feltételez.

Összességében az Európai Unió tagországainak a lakossága kissé kevéssé optimistán ítéli meg 2002-t, mint egy évvel korábban tette. Ennek fő oka abban rejlik, hogy romlottak a gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatos várakozások. Gazdasági élénkülésre egyedül Svédországban számít viszonylag nagy arányban a lakosság (32 százalék). A többi uniós tagországban a gazdasággal kapcsolatos optimista várakozások aránya 20 százalék alatt marad, a legerősebb gazdasággal rendelkező Németországban például csak 10 százalék, Hollandiában mindössze 5százalék.

A szomszédos Ausztriában az emberek 16százalék-a számít jobb évre, 60 százalékuk szerint változatlan év következik, és 18 százalékuk gondol romlásra. Az osztrákok 43 százaléka számít a gazdasági nehézségek növekedésére, ugyanennyien változatlan gazdasági helyzetre, s csak 8 százalék tartja a legvalószínűbbnek a fellendülést.

A világ többi országa

A felmérésben részt vevő országok nagy száma miatt nincs mód minden országra kiterjedő elemzést adnunk. Itt most csak azokat az eredményeket mutatjuk be, amelyek vagy az országnak a világban játszott szerepe miatt lehetnek érdekesek az olvasó számára, vagy pedig azért érdemelnek figyelmet, mert a közvélemény átlagosnál optimistább vagy pesszimistább alakulását mutatják.

Az Egyesült Államokban minden második megkérdezett (52 százalék) nyilatkozott derűlátóan 2002 kilátásairól. Igaz, a gazdasági kilátások megítélésében már nagyobb óvatosság érvényesült: a válaszolók 37 százalék-a változatlan gazdasági helyzetre számított 2002-re is, s 35 százalék fellendülésre. A lakosság hangulatát a 2001. évi gazdasági megtorpanás végső soron negatív irányba befolyásolta 2000-hez képest, de az USA közvéleményére továbbra is inkább az optimizmus jellemző.

Argentínában ugyan már 2000-ben is a lakosság relatív többsége a gazdasági nehézségek növekedésére számított (44 százalék), s ez az arány egy évvel később is hasonló (41 százalék), de még a 2001. évi felmérés tavaly novemberi időpontjában sem gondolta a lakosság jelentős része, hogy Argentína heteken belül a gazdasági összeomlás szélére kerül. Ekkor még a lakosság 24 százalék-a számított fellendülésre 2002-ben, s további 29 százalék gondolta úgy, hogy a helyzet változatlanul marad.

A közel-keleti konfliktus rányomja bélyegét az érintett országok közvéleményére. A konfliktus által leginkább érintett Izraelben erősen polarizálódott a lakosság véleménye. Viszonylag magas a derűlátó várakozásokkal teli emberek aránya (35 százalék), de egyúttal viszonylag magas a 2002-re pesszimistán tekintő embereké is (35 százalék). Összességében Izrael lakossága valamivel pesszimistább volt 2001 végén, mint egy évvel korábban.

Az afrikai kontinensen továbbra is két véglet jelentkezik. Egyrészt itt találjuk meg 2001-ben a világ legpesszimistább közvéleménnyel rendelkező országát, Zimbabwét. Itt a megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) számít rosszabb évre 2002-ben, és 65 százalékuk tart gazdasági visszaeséstől. Másrészt itt találjuk meg az egyik legoptimistábbat is: Nigériát. Nigériában a lakosság 70 százaléka számít jobb évre, mint amilyen a tavalyi volt, s csaknem ugyanennyien további gazdasági fellendülést várnak.

Minden országban az alábbi kérdéseket tették fel az embereknek:

1. Véleménye szerint 2002 jobb, ugyanolyan vagy rosszabb év lesz, mint 2001 volt? 2. Véleménye szerint 2002 a további gazdasági fellendülés vagy a gazdasági nehézségek éve lesz, vagy a helyzet változatlan marad? 3. Véleménye szerint a munkanélküliek száma növekedni fog, csökkenni fog vagy változatlan marad? 4. Van-e önnek részmunkaidős vagy teljes munkaidős állása? 5. Ön a jelenlegi állásában biztonságban van, vagy megvan rá az esély, hogy munkanélkülivé válik? 6. Mit gondol, ha ön elvesztené állását, gyorsan tudna új állást találni, vagy hosszabb ideig tartana új állást találni, esetleg nem is keresne új állást? 7. Önnek mi a véleménye, Magyarországon 2002-ben a sztrájkok és a munkáltatók, valamint a munkavállalók közötti viták száma növekedni fog, csökkenni fog vagy nem fog változni? 8. Véleménye szerint 2002 a nemzetközi vitáktól többé-kevésbé mentes év lesz, nemzetközi feszültségektől terhesebb év lesz vagy ugyanolyan lesz, mint az idei év?


Hongkong közvéleménye 2001 végén lényegesen pesszimistább volt, mint a Kínához való csatlakozás óta bármikor. Míg 1997-ben a hongkongi lakosság 39 százaléka számított rosszabb újévre, 2000-ben ugyanez az arány 19 százalékot ért el, 2001 végén a pesszimista válaszok aránya már 50 százalék.

Az elhúzódó gazdasági nehézségek Dél-Koreában még mindig visszatükröződnek a véleményekben, de összességében a lakosság hangulata javult 2001-ben az előző évhez képest. Már 21 százalékuk számított javulásra gazdasági téren, és a lakosság relatív többsége (44 százalék) 2002 egészétől is legalább ugyanolyan évet vár, mint 2001 volt.

Feszültségekkel terhes vagy békés év?

Hosszú időn keresztül a nemzetközi helyzettel kapcsolatban külön kérdés vonatkozott a világháború kitörési esélyének a megítélésére. A két világrendszer konfrontációjának megszűntével ez a kérdés már nem szerepel az év végi várakozásokra irányuló Gallup-kutatásban. 2001. szeptember 11-e sokak számára felmerült a kérdés, vajon milyen mély és tartós feszültségeket generál ez a merénylet? A részt vevő országokban készült felmérések mindegyike legalább két hónappal később követte a szeptemberi eseményeket, így a magyarországi adatfelvétel is két és fél hónappal később készült. Ennek ellenére nálunk is - mint ahogy a felmérésben részt vevő országok döntő többségében is - nőtt a nemzetközi feszültségekkel számoló vélemények aránya.

2000-ben a magyar lakosság 29 százalék-a számított a helyzet romlására, ezzel szemben 54 százalék gondolta úgy, hogy se jobb, se rosszabb nem lesz a következő évben sem a nemzetközi helyzet, mint a megelőző évben volt. 2001 végén jelentősen nőtt a borúlátó várakozások aránya.

A magyar lakosság véleményének ilyen alakulása nem különbözik az Európai Unió országaiban vagy a volt szocialista országokban érvényesülő tendenciáktól. Általában mindenütt 40-60 százalék között alakul a borúlátó várakozású emberek aránya. Lényegileg ugyanez a helyzet a világ többi részén is. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az USA lakosságának a véleménye a világtendenciánál optimistább képet mutat.

A válaszok ilyen alakulása erős önbizalomról tanúskodik a konfliktusmegoldó képesség tekintetében, s jól mutatja, hogy az Egyesült Államok lakossága viszonylag gyorsan túljutott a 2001 szeptember 11-ei merénylet okozta traumán. Az elmúlt évek válsággócai közül a közel-keleti, illetve a szerbiai háborúban érintett országok lakosságának a véleményét mutatjuk be:

A koszovói lakosság 40 százaléka gondolta úgy, hogy 2002-ben enyhül a nemzetközi feszültség 2001-hez képest. Ez a legoptimistább vélemény valamennyi részt vevő európai ország között csaknem annyira optimista, mint az USA lakossága. Jugoszlávia lakosságának véleménye pesszimista irányba változott az előző évhez képest, 40 százalékuk a helyzet romlásával számolt, de hasonló nagyságrendet ért el a változatlan helyzetre számító emberek aránya is. Izraelben a lakosság 43 százalék számított a feszültségek növekedésére, s csak 20 százalék tartotta a békés nemzetközi évet a legvalószínűbbnek.

(Magyar Hírlap)