Szakértők szerint vége a monetárs szigorításnak

A Reuters elemzői  felmérése szerint szeptemberben csökkent a jegybanki kamatpolitika iránya körüli bizonytalanság: a megkérdezett  elemzők túlnyomó többsége a jövő év elejéig már nem vár kamatváltozást, bár a hosszabb távú inflációs előrejelzések - noha némileg javultak -  a jegybanki célok felett maradnak. A szakértők úgy vélik, hogy  tovább nő a költségvetés és a fizetési mérleg hiánya.

Beragadó infláció

Augusztusban a 16 éve mért legalacsonyabb szintre, 4.5 százalékra csökkent az infláció. A nem várt mérséklődés tovább csökkentette az idei inflációs előrejelzéseket, és a múlt havi emelkedés után a júliusban várt szintre tért vissza a jövő év végére vonatkozó elemzői konszenzus is. E változások eredményeként közel került egymáshoz a 2002 végére és a 2003 utolsó hónapjára várt infláció. A 15 előrejelző közül csak a legoptimistább kettő várta, hogy az augusztusi szintről -legfeljebb egy vagy két tizeddel - tovább csökkenhet a pénzromlás üteme a jövő év végéig.

Idén decemberre az elemzői konszenzus 5,1 százalék körüli inflációt jelez, a jövő év végére pedig 4,7-4,8 százalékos árszínvonal-emelkedésre számítanak a szakértők. Az éves átlagos infláció ugyanakkor 5,3 százalékról 4,9 százalékra mérséklődhet; mindez 5 százalék körüli stagnáló inflációt jelent, ami jóval alacsonyabb az előző három év 10 százalék körüli szintjénél, de jóval magasabb az eurózónába lépéshez feltételül szabott 2 százalékos rátánál.

Nincs jegybanki lépés

Bár 15 elemző közül csak négy szerint éri el 2003 végi 4,5 százalékos inflációs célját a jegybank, az elemzők nagy többsége szerint a cél védelmében nem nyúl kamataihoz az MNB. Október végéig egyetlen elemző szerint sem lesz kamatváltozás, sőt a többség szerint az év végéig sem.

Csak két elemző számított kamatemelésre, kettő viszont kamatcsökkentésre az év végéig. A többség az augusztusi megingás után ismét hisz abban, hogy vége szakadt a jegybanki szorító ciklusnak, és legkésőbb a jövő év közepéig az MNB ismét megkezdi a hitelköltségek csökkentését, azaz kamatot csökkent.

Romló egyensúly

Az Európai Unióban használt ESA 95-ös kalkulációs módszer szerinti államháztartási hiány az elemzői konszenzus szerint idén 1050 milliárd forint, tehát a GDP 6,6 százaléka, jövőre pedig 885 milliárd, vagyis 5 százalék körüli lesz. A kormányzat erre az évre 6 százalékos deficitre számít, amit jövőre 4,5 százalékosra kíván csökkenteni.

Némileg rosszabb lesz az elemzői előrejelzések szerint a fizetési mérleg hiánya is a kormánytervekben szereplő szintnél, azaz a GDP 3-4 százalékánál. Szeptemberben folytatódott az egész évre jellemző trend, és ismét romlott a deficitre vonatkozó konszenzus, 120 millió euróval 2,91 milliárd euróra, ami körülbelül a GDP 4.4 százalékának felel meg. Igaz, a várakozások szerint a hiány jövőre nem nő tovább jelentősen, és 3 milliárd euró körül marad.

Folytatódott viszont az a trend is, hogy a gazdasági növekedés kilátásait illetően erősödött a pesszimizmus, noha a következő évre továbbra is élénkülést várnak az elemzők. Erre az évre 3,3-3,4 százalékos bővülést várnak, tehát nagyobbat, mint az első félév 3 százalékos átlagos szintje. Jövőre 4,2 százalékos növekedésre számítanak a szakértők. Mindkét érték idén a legalacsonyabb, és mintegy négytizeddel alacsonyabb az év elején várt rátának.

(Üzleti egyed)

Ajánlat:

Makro - az Üzleti Negyed rovata