Észak-Korea Kína nyomdokába lép

A közel öt évtizede gazdasági elszigeteltségben élő Észak-Korea a kapitalizmus felé halad. A kormány júliusban hússzorosára növelte a fizetéseket, és engedélyezte, hogy a vállalatok profitot szerezzenek termékeik értékesítéséből. A Phenjan-i vezetés legújabban pedig azt fontolgatja, hogy a külföldi cégek 50 százalékot meghaladó mértékűre növelhetik részesedésüket az észak-koreai vegyes-vállalatokban. A változások egyik legszembetűnőbb jele, hogy az észak-koreai boltokban megjelentek a vásárlók - írja összeállításában a Bloomberg hírügynökség.

Az utóbbi néhány hónapban bevezetett újítások a legjelentősebb reformok a fél évszázados izolacionista gazdaságpolitika piacgazdasággá alakításának folyamatában. A dél-koreai jegybank által is megerősített reformok eltörlik a jegyrendszert, és lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy dolgozóikat bonuszokkal ösztönözzék. Az intézkedések nyomán az országban már jelenleg is működő, vagy a megjelenést csak tervező külföldi vállalatok - a DHL Worldwide Express, a Samsung-csoport, vagy a svájci Sulzer AG gépgyártó - jelentős haszonra tehetnek szert a gyakorlatilag szűz piacon.

Az utóbbi cég például nukleáris erőművi berendezések gyártására tett ajánlatot Észak-Koreának. A beruházást az Egyesült Államok, Dél-Korea és más nemzetek is támogatnák, azért cserébe, hogy Észak-Korea beszünteti az atomfegyverek gyártását. Kim Dzsong Il észak-koreai diktátor a nyitás egyik fontos elemeként szeptember 17-én vendégül látja Jinicsiro Koizumi japán miniszterelnököt, amire korábban még nem volt példa.

Kezdetleges ipar

Az észak-koreai iparra rá is fér a fejlesztés. A Samsung Phenjani-i televíziógyárában például a futószalagot kivéve semmi sem automatizált, minden készüléket kézzel szerelnek össze - mondta Kim Jong Beom, a gyár dél-koreai vezetője, aki évente kétszer látogatja meg az észak-koreai leányvállalatot. Kim Jong Beom elmondta, hogy a két éve üzemelő gyár azért működött idáig veszteségesen, mert a magas szállítási költségek az olcsó munkaerő miatt jelentkező nyereséget elszívják, és az országot Dél-Koreával összekötő utak, és vasutak hiánya is növeli a költségeket. Ráadásul néhány alkatrészt a déli szomszédtól szállítanak a gyárba, ami csak tovább növeli az észak-koreai kormánynak minden televízió után fizetendő 7,50 dollárt.

A két ország közötti kapcsolatok helyreállításának fontos eleme, hogy a múlt hónapban megállapodás születtet a vasúti és közúti kapcsolat helyreállításáról.

Az így várhatóan megélénkülő kapcsolatokból a DHL gyorsposta-cég profitálhat leginkább az Észak-Koreában jelenleg is működő vállalatok közül. A vállalat naponta csupán 30 szállítmányt kézbesít az országból, míg a déli szomszédból elszállított küldemények száma 12 ezer.

Biztató jelek

A változások szükségessége nem kérdéses. Az ENSZ Világélelmezési Programjának becslése szerint az ország még mindig az éhínségtől, és árvizektől és aszálytól szenved. 1995 óta mintegy 2 millió ember halt meg éhínség következtében, és a lakosság 57 százaléka alultáplált.

Az ország a lakosság ellátásához szükséges gabona-mennyiség csupán kétharmadát termelte meg 2001-ben, ezért továbbra is a nemzetközi szervezetek segítségére szorul. A tavalyi évben a GDP mindössze 14,3 milliárd dollárt tett ki, ami kevesebb, mint Dél-Korea hatodik legnagyobb vállalatának, az LG Internationalnak éves forgalma. A 23 milliós Észak-Koreában csupán 100 ezer személyi számítógép és 250 ezer magán-telefonvonal van.

A reformok és a lassan fejődő külkapcsolatok azonban azt jelzik, hogy Észak-Korea hajlandó felcserélni a nemzetközi segélyeket külföldi befektetőkre, és valódi kereskedelmi kapcsolatokra. Észak-Korea Kína nyomdokába lépett - véli Jeong Se Hjun, dél-koreai egyesítési miniszter.

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Észak-Korea Kínától tanulná a bankszakmát
(2002. augusztus 28.)

Bevezetik a kapitalizmust Észak-Koreában
(2002. július 17.)