Privatizációs "tizedet" akarnak a kisbefektetők

Új ötlettel álltak elő a kárpótlási jegyek bevonását illetően a kisbefektetők. Eszerint ezentúl bármely privatizáció során a vételár tizedét ezekkel a jegyekkel kellene megfizetni, melyeket az érdekelt értelemszerűen a börzén szerezne be. A Pénzügyminisztériumban egyelőre még nem született döntés a közel 10 milliárd forintra becsült kárpótlási jegy bevonásáról.

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) a pénzügyminiszterhez intézett levelében új javaslatot tesz a kárpótlási jegyek bevonására. Az érdekvédő szervezet megoldásának lényege, hogy bármilyen állami tulajdon eladásakor a kiválasztott vevő a vásárlási ár 10 százalékát kárpótlási jeggyel egyenlíthesse ki.

Tőzsdei értékpapír lévén, a kárpótlási jegyek beszerzése a szövetség álláspontja szerint nem jelenthet gondot a vevőnek - magyarán a jegytulajdonosok végre megszabadulhatnának tulajdonuktól a jelenleg kihalt piacon. Az így lebonyolított vásárláskor a kárpótlási jegyeket névértéken, azaz 174,2 százalékon számítanák be az árba.

A Tebész a 10 százalékos megoldásba bevonhatónak tartja az összes többségi vagy teljesen állami tulajdonú társaság értékesítési pályázatát, például a 2 éven belül eladásra szánt három bankot (Postabank, Konzumbank, Földhitel- és Jelzálogbank) is. Szintén potenciális lehetőségnek tartja a kormánynyilatkozatok alapján a közeljövőben részben vagy egészben eladásra szánt néhány állami társaságot (MVM, Malév, Mahart, Dunaferr, Bábolna) is.

A Tebész levelében emlékeztet: az ÁPV Rt. a Fidesz-kormányzás időszakából rendelkezik körülbelül 2,5 milliárd forint árfolyamértékű BorsodChem-, illetve mintegy 2 milliárdnyi olyan Mol-részvénnyel, melyeket az MFB vásárolt a tőzsdén, így vélhetően nem tartozik a privatizációs szervezet stratégiai készletébe, tehát felhasználható lenne a "kárpótlási jegyért részvény" programban.

További kereslettámasztó lehetőségként említi a levél az állami tulajdonú ingatlanok értékesítését, illetve a különböző cégekben még meglévő kisebbségi állami részesedések eladását is. E megoldásnál a kisbefektetők álláspontja szerint csak olyan tőzsdei társaságok jöhetnek szóba, amelyek a piac számára pontosan meghatározható értékkel rendelkeznek.

László Csaba pénzügyminiszter még a választások előtt augusztus végéig ígérte a jegybevonások koncepciójának nyilvánosságra hozását. Ez egyelőre késik. Az ok: még nem készült el az ÁPV-re vonatkozó terv sem.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Tebész

Korábban:

Pereskednének az állammal a kárpótlási jegytulajdonosok
(2002. március 8.)