A hagyományos cégek papírjai mellett kötvényekbe és ingatlanokba helyezték pénzüket a befektetők. A legszembetűnőbb az, hogy idén előretörtek a fogyasztási cikkeket előállító vállalatok. A listán lévő 1000 vállalatból 79 ilyen, és ez a kategória összesen 19 százalékos piaci értéknövekedésről számolhat be. Itt a legnagyobb ugrást a Nestlé produkálta, 15 hellyel javítva tavalyi eredményén. A svájci cég az idei listán a 30-adik helyen áll. A világgazdaság egyik talán legrosszabb üzleti évében, amit az amerikai vállalati botrányoktól kezdve a terrortámadások okozta bizonytalanságon át telekommunikációs mélyrepülés és igen erős dollárgyengülés jellemzett, a Nestlé piaci értéke mintegy 20 százalékkal, 96 milliárd dollárra nőtt. A Business Week szerint egy ilyen turbulens világpiaci helyzetben a Nestlé csokoládé, jégkrém és tésztagyártása nagyon jó üzletnek minősül. Ez általában jellemző a fogyasztási cikkekre, mert a világgazdasági helyzettől függetlenül az emberek esznek és tisztálkodnak, áll a cikkben. Ez természetesen előrelépést hozott a Coca Cola, a Colgate-Palmolive, az Unilever és a Gilette számára is.
A tradíció és minőség a került előtérbe
Az idei év 1000-es összeállításában a minőség az irányelv, áll az összeállításban. Ez a minőség nem igazán a termékre vonatkozik, mint inkább arra a konzervatív vállalatvezetési felfogásra, amit a befektetők díjaznak, legalábbis a Nestlé vezérigazgatója, Peter Brabeck-Letmathe szerint. "Sokszor vádoltak minket azzal, hogy túl tradicionálisak vagyunk, de egy konzervatív mérleg-kimutatás nem a legrosszabb dolog, és a bombabiztos könyvelés is sokat segített" - mondta a Nestlé első embere.
Az olyan kedvencek, mint az amerikai General Electric (GE), az Intel, vagy a Citigroup piaci értékcsökkenést szenvedett, nem is beszélve a távközlési szektorról, ahol a zsugorodás a 34 százalékot is elérte. A befektetők a hagyományos befektetési formákat, illetve a feltörekvő piacok tőzsdéit - úgy mint a koreait - részesítették előnyben, biztos helyet keresve pénzüknek. Az idén májussal végződött üzleti évben a nyugati tőzsdéken és Japánban az árfolyamérték 12 százalékkal csökkent, áll az összeállításban.
A méret azért még mindig a lényeg
Még egy ilyen rossz év sem tudta a lista huszonöt vezető pozíciójáról lekényszeríteni az amerikai mamutcégeket. Az árfolyamveszteségek és a stagnálás ellenére az első öt helyen a GE, a Microsoft, az ExxonMobil, a Wall-Mart és a Citigroup áll. Az amerikai cégek egyébként az ezer vállalat piaci tőkeértékének több mint felét adják. Igaz, írja a Business Week, hogy a májusi listát még nem befolyásolta a WorldCom-botrány, de ennek hatását ugyanúgy megérezték Európában és Tokióban, mint a Wall Streeten, tehát az amerikai fölény még mindig fenáll. Meglepetés volt az autóipar vártnál jobb szereplése: a komoly gondokkal küszködő FIAT-ot kivéve, amely jelentősen visszaesett, magasabb pozíciókba kapaszkodott a General Motors, a DaimlerChrysler, a Nissan, a Honda és a Volkswagen is.
Összegezve elmondható az, hogy a megrendült bizalom abban körvonalazódik, hogy a piactól függetlenül, legyen az amerikai, francia vagy japán, a befektetők nem fektetik pénzüket egyetlen szektorba, írja a Business Week. A nagyvállatok vezető szerepe a méretüknek köszönhető, de a piaci filozófia is mérvadó az összeállítás szerint. A lista 120. helyéről a 80. helyre ugrott a világ legnagyobb sörfőzdéje, a Anheuser-Busch Companies Inc. Az amerikai piac felét uraló cég vezérigazgatója, Patricj T. Stokes szerint az üzleti irányelv nagyon egyszerű: "Aki sört főz, az el is adja."
(Üzleti Negyed)
Korábban:
Továbbra is Gates a leggazdagabb
(2001. szeptember 28.)
Nem hiányzik a könyvtárából?
E-business - Stratégia vállalati felsővezetőknek