Tavaly 33 százalékkal bővült a lakáshitel-állomány

Az elmúlt évben 33 százalékkal több - 76 ezer - lakáshitelt engedélyeztek, mint egy évvel korábban, összesen 155 milliárd forint értékben. A hitelállomány 67 százalékát bankok, 20 százalékát takarékszövetkezetek, 12 százalékát jelzáloghitel-intézetek, 1 százalékát egyéb hitelintézetek engedélyezték - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. Az adatok szerint az államilag támogatott hitelek nagyobb arányban nőttek, mint a támogatás nélküliek.

A KSH felmérése szerint 2001-ben a lakáshitelezési piac élénkülése figyelhető meg: az engedélyezett lakáshitelek száma a második félévben 33 százalékkal, míg az engedélyezett lakáshitelek összege folyóáron 55 százalékkal nőtt az első félévhez képest. Az adatok alapján a növekedés az államilag támogatott hitelek esetében nagyobb arányú, mint az állami támogatás nélkülieknél.

A KSH kimutatta azt is, hogy 2001-ben egy-egy ügyfél részére átlagosan 2 millió forint összegű lakáshitelt engedélyeztek, ám a második félévben az elsőhöz képest 15 százalékkal, 1,9 millió forintról 2,2 millió forintra nőtt az engedélyezett hitelek átlagos összege. A legnagyobb összegű lakáshiteleket, átlagosan 3,8 millió forintot, a jelzáloghitel intézetek engedélyezték.

A hitelfajták közötti megoszlás a két félév közötti növekedés ellenére szinte változatlan maradt: a KSH kimutatása szerint a folyósított hitelek és támogatások több mint egyharmada, 30 ezer hitel korszerűsítéséhez, bővítéshez, valamivel kevesebb mint egyharmada, 25 ezer hitel használt lakás vásárlásához, 22 százaléka, 18 ezer hitel építéshez, 10 százaléka pedig egyéb lakáscélokhoz kapcsolódik.

A KSH elemzése szerint a folyósított hitelállomány 38 százaléka, 63 milliárd forint építési célt szolgál, 30 százalékát, 50 milliárd forintot használt lakás vásárlására fordítják, 26 milliárd forintot korszerűsítésre, bővítésre szánnak, míg 21 milliárd forintért új lakás vásárolnak.

A KSH adatai alapján a bankok és a takarékszövetkezetek nemcsak az engedélyezés, de a hitelfolyósítás területén is uralják a piacot. A második félévben a bankok a hitelösszegeket és a hitelek számát tekintve egyformán növelték részesedésüket: az előbbit 67-ról 73 százalékra, az utóbbit 67 százalékról 72 százalékra.

A takarékszövetkezetek esetében csökkenés következett be: a hitelösszegek 22 százalékról 16 százalékra, míg a hitelek száma 26-ról 20 százalékra mérséklődött.

Ezzel szemben a jelzáloghitel-intézetek 6 százalékról 8 százalékra növelték a két félév között a folyósított hitelek számát, s a teljes hitelállomány 12 százalékát nyújtották mindkét félévben.

A két félév között a lakáscélú hitelek átlagos futamideje új lakás vásárlása és építés esetén nőtt legnagyobb mértékben 3, illetve 2,5 évvel - derül ki a KSH adataiból.

(MTI)

Ajánlat:

KSH