Új felügyeleti ajánlások pénzmosás ellen

Magyarországon az év első két hónapjában 158 milliárd forint anonim betétet alakítottak át névre szólóvá; ez az anonim betétek induló állományának 35 százalékát jelenti - mondta Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ügyvezető igazgatója, a pénzmosás elleni küzdelemért felelős kormánybiztos. A felügyelet adatai szerint még 290 milliárd forintnyi nem névre szóló betétet kell nevesíteni.

A kormánybiztos ismertette a PSZÁF új, pénzmosás elleni ajánlásait. Elmondta, hogy azok kidolgozására azért volt szükség, mert legutóbb tavaly augusztus végén hozta nyilvánosságra a PSZÁF ezzel kapcsolatos dokumentumait.

A testület ajánlásai szerint a bankoknak szinte minden szokatlan, a hagyományos üzleti szokásaiktól eltérő műveletre fel kell hívniuk a pénzmosás elleni küzdelemben érintett hatóságok figyelmét. A felügyelet "elvárásai" szerint a pénzügyi szektorban fontos, hogy a pénzügyi intézmények minden egyes gyanús ügyletet személyhez tudjanak kötni, ki tudják szűrni azokat a momentumokat, amelyek az ügyfél profiljától, fő tevékenységi irányától, szokásos üzletmenetétől eltérnek. A banki alkalmazottaknak ismerniük kell ügyfeleik pénzügyi-gazdasági szokásait, hogy a szokatlan ügyletek kiszűrhetőek legyenek. A gyanús eseményekről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a nyomozó hatóság felé.

A bejelentés nem egyenlő a feljelentéssel - hangsúlyozta Balogh László. A bejelentések után alapos és körültekintő nyomozás indul, és számos észlelés nem jár büntetőeljárással.

Kérdésekre válaszolva Balogh László elmondta: 2000-ben 900 pénzmosással kapcsolatos gyanús ügyletről érkezett jelentés a nyomozó hatóságok felé, 2001-ben 1600 bejelentés történt. Az idén az első negyedévben 1300 olyan esetet jelentettek be, amelyben felmerült a pénzmosás gyanúja.

(MTI)

Ajánlat:

PSZÁF

Anonim betétek
(az Üzleti Negyed különkiadása)

Korábban:

Nyáron kerülhet le Magyarország a pénzmosási feketelistáról
(2002. március 14.)