Tavaly számottevően nőtt az államháztartás deficitje

Tavaly nemhogy csökkent, hanem éppenséggel nőtt az államháztartás valódi hiánya, ugyanis az MFB Rt. és az ÁPV Rt. kiadásai 127 milliárd forinttal növelték a deficitet, derül ki Magyarország EU-nak küldött előcsatlakozási jelentéséből. A magyar szabványok szerint ezen intézmények kiadásait nem számítják be az államháztartási kiadások közé, annak ellenére, hogy ez a hiány is az adósságot növeli. Az uniós csatlakozás jegyében Magyarország várhatóan 2003-tól átáll az EU-szabványok szerinti könyvelésre.

Tavaly a szélesebb értelemben vett - az EU szabványai szerint számított - államháztartási hiány 611 milliárd forint volt, pontosabban a GDP 4,1 százalékára rúgott - közölte a múlt héten Varga Mihály pénzügyminiszter. A Pénzügyminisztérium, a jegybank és a KSH március végén készült el az Európai Uniónak benyújtott pénzügyi előcsatlakozási (notifikációs) jelentésével, amelyben már az EU-szabványok szerint közlik az államháztartási deficitet. Előző esztendőben a hiány még csak 379,2 milliárd forint volt, ami az akkori bruttó hazai termék (GDP) 2,9 százaléka volt. Vagyis a 2000-es volt az első és így egyben az utolsó év, amikor a magyar gazdaság teljesíteni tudta a maastrichti szerződésben rögzített kritériumot. Ugyanis az eurózónához való csatlakozás előfeltételei között szerepel, hogy az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Ám ezen kritériumot fölösleges korán teljesíteni, hisz az EU-csatlakozás időpontja is kétséges, nemhogy az euró bevezetésének ideje - figyelmeztetnek egyes gazdaságpolitikusok. Az uniós szabványok szerint az államháztartás kiadásai közé kell számítani a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. egyes kiadásait, mivel az e cégeknél keletkező hiány is az államadósságot növelik. A napokban közölt adat szerint e két állami cég 127,1 milliárd forinttal növelte a magyar szabványok szerint mért deficitet.

A hivatalos magyar adatok - a Világbank módszertana - szerint az államháztartási hiány tavaly a GDP 3,7 százalékáról, 3,2 százalékra csökkent az előző esztendőhöz képest. Vagyis a hivatalos statisztikák szerint a magyar gazdaság egészséges növekedési pályán mozog. Ám a kormány döntése nyomán 2000-től számos tipikusan költségvetési kiadás, az autópálya-építés, a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek kivásárlása, a diákhitelek finanszírozása a Magyar Fejlesztési Bankhoz került. Ebből következik az EU statisztikája szerint mért, a valódi helyzetet jobban tükröző mutató szerint a hiány látványos növekedése.

A Napi Gazdaság információi szerint idén az EU módszertanával számítva 5 százalékra nő az államháztartási hiány, legalábbis a PM ezt jelezte Brüsszelnek a notifikációs jelentésében. A múlt heti sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó. A korábbi előcsatlakozási szerződésekben a magyar kormány egyébként azt vállalta, hogy a deficitet folyamatosan csökkentik, így 2004-re a maastrichti mérce szerint már csak 2,2 százalék lesz a hiány.

Papp Zsolt

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium

Korábban:

Az éves előirányzat felénél tart az államháztartás hiánya
(2002. április 12.)