Ismét egyszámjegyű az infláció

A fogyasztói árak júliusban, havi összevetésben 0,1 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 9,4 százalékkal emelkedtek - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Elemzők előzetesen 9,36 százalékos éves inflációra számítottak. A hivatal jelentéséből kiderül: júniushoz képest olcsóbbak lettek az élelmiszerek és a ruházati cikkek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított maginfláció havi üteme 0,8 százalékos, éves üteme pedig 10,4 százalékos volt. Az első hét hónapban átlagosan 10,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Az év eleje óta a fogyasztói árak július végéig 6,1 százalékkal emelkedtek. A fogyasztói árak júniusban 0,3 százalékkal nőttek májushoz képest, és 10,5 százalékkal haladták meg a 2000 júniusi szintet.

A KSH közlése szerint a szolgáltatások drágulása 0,14 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruké 0,04 százalékkal, az egyéb cikkeké, üzemanyagoké 0,02 százalékkal, a háztartási energiáé 0,01 százalékkal emelte a fogyasztói árak előző hónaphoz mért indexét. A ruházkodási cikkek árcsökkenése 0,07 százalékkal, az élelmiszereké 0,02 százalékkal mérsékelte a havi drágulás ütemét.

Júliusban - a gyógyszerek patikai árváltozásainak hatására - a központi intézkedések 0,2 százalékkal növelték a fogyasztói árindexet, míg a piaci jellegű árváltozások összességében csökkentették.

A statisztikai hivatal szerint egy hónap alatt az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a zsiradékoknak 1,7 százalékkal, a húsoknak és húskészítményeknek pedig 1,3 százalékkal emelkedett az ára. A kenyér, a liszt és a tej, tejtermékek, tojás esetében az átlagossal közel megegyező mértékű árcsökkenés következett be. Jelentős, 6,3 százalékos csökkenést mértek az idényáras élelmiszereknél. Az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, főzelék, valamint a friss hazai és déligyümölcs - nélkül számított egyhavi fogyasztói áremelkedés 0,3 százalékos volt.

Júliusban megkezdődtek a szezonvégi kiárusítások, így a ruházkodási termékek ára 1,2 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Az egyéb cikkek, üzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia 0,1 százalékkal drágult. Az egyéb cikkek főcsoportban az emelkedés alacsony mértéke alapvetően továbbra is a járműüzemanyag-árak 4,7 százalékos mérséklődésének köszönhető, a virágok árában is jelentős, 7,8 százalékos csökkenés következett be. Nagymértékű, 12,8 százalékos emelkedés volt tapasztalható viszont az ebben a csoportban szereplő gyógyszerek árában.

A szeszes italok, dohányáruk 0,4 százalékos, a szolgáltatások 0,5 százalékos áremelkedése átlag feletti volt. A szolgáltatásokon belül a külföldi üdülések 0,8 százalékkal, a gépkocsi-kölcsönzés, parkolás pedig 4,5 százalékkal emelkedett.

A KSH adatai szerint 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 14,1 százalékkal, az átlagot számottevően meghaladó mértékben emelkedett. A sertészsiradék 58, a szalonna 41, a sertéshús 34, a párizsi, kolbász 33, a kenyér, a péksütemények és a szalámi, sonka 29, a liszt és a cukor 24, a tej 23 százalékkal drágult. A rizs árának 4 százalékos, az étolaj, a margarin, a csokoládé, kakaó 5 százalékos és az üdítő italok 6 százalékos növekedése jóval átlag alatti volt. Csökkent viszont 9 százalékkal az idényáras élelmiszerek és 2 százalékkal a csomagolt kávé ára az elmúlt 12 hónap alatt.

A tartós fogyasztási cikkek 1,6 százalékos, az egyéb cikkek, üzemanyagok 5,1 százalékos és a ruházkodási cikkek 6,1 százalékos drágulása 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékű volt. A szolgáltatások 9,7 százalékos, a háztartási energia 10,1 százalékos és a szeszes italok, dohányáruk 11,8 százalékos árnövekedése viszont átlag feletti.

A várakozásoknak megfelelően és kedvezően alakultak júliusban a fogyasztói árak; a második félévben az infláció üteme mérséklődik, az év egészében 9,3-9,5 százalékos lesz - értékelték az inflációs adatokat a gazdaságkutatók.

Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója szerint a júliusi mutató trendfordulást jelez: az ipari termelői árak csökkenése és a mezőgazdasági termelői árak növekedése várhatóan lelassul, és valószínűsíthető, hogy nem lesz jelentős élelmiszerár-emelkedés az év hátralevő részében.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa is kedvezőnek ítélte a júliusi adatokat, bár felhívta a figyelmet a maginfláció növekedésére is, ami jelentős inflációs nyomást jelez. A szakértő úgy véli, hogy jelenleg fellazuló jövedelem és pénzpolitika érvényesül, ami a csökkenő megtakarítási hajlandóság mellett lehetővé teszi a magasabb kínálati árak elfogadását. A kutató szerint a júliusi inflációs adatokra egyelőre nem gyakorolt hatást a forint felértékelődése; a pénzromlás ütemének mérséklődése az egy évvel ezelőtti, magas árszínvonallal magyarázható.

(MTI)

Ajánlat:

KSH