Az MFB többet hirdetett, mint a hat párt

Vágólapra másolva!
Az első negyedévben 64 milliárd forintot költöttek a hirdetők reklámra, ami 30 százalékos növekedést mutat. Az Magyar Fejlesztési Bank január és március között a 18. legnagyobb hirdetővé küzdötte fel magát 697 millió forinttal. Ezzel nemcsak a hat legtöbbet hirdető párt összes reklámkiadásait (658 millió forint) körözte le, hanem olyan óriáscégeket is, mint a Coca-Cola Magyarország, a MATÁV vagy a Magyar Suzuki.
Vágólapra másolva!

Idén január és március között megduplázódtak a reklámköltések. Ebben azonban nemcsak a választások, hanem a szezonalitás is szerepet játszott. A választások "vonzására" utal, hogy a Magyar Fejlesztési Bank és az Ifjúsági és Sportminisztérium összesen egymilliárdot fordított különböző kormányzati programok hirdetésére.

Az első negyedévben a Mediagnozis listaáron összesített adatai szerint összesen 63,6 milliárd forintot költöttek a hirdetők reklámra, ami egyharmaddal több, mint egy évvel korábban. Érdemes megjegyezni, hogy a listaáras adatok nem a tényleges reklámkiadásokat mutatják, hanem a hirdetési árajánlati listákon szereplő tarifákat, vagyis nem veszik figyelembe a 20-80 százalékot is elérő kedvezményeket, a kereszt- vagy ingyenes hirdetéseket, szponzorációkat.

A listaárak szerint a legtöbb hirdetési pénz szokás szerint a televíziókba áramlott (összesen 36 milliárd forint). Ezután a napilapok (9,5 milliárd forint), a folyóiratok (7,9 milliárd forint), a közterület (4 milliárd forint) és a rádió következik 2,3 milliárd forinttal.

Az év első három hónapjában a pártok közül az MSZP költött a legtöbbet - 168,4 millió forintot - hirdetésre, amelyet az SZDSZ, és csaknem azonos költéssel a Fidesz-MDF, illetve a Fidesz önálló kiadásai követnek.

A sorrend ismeretében felvethető, hogy például a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM), az Országimázs Központ diákhitelről, a Széchenyi tervről vagy a kormány négyéves eredményeiről szóló hirdetései mennyiben adhatók hozzá a Fidesz és MDF reklámköltésekhez. Az MFB például január és március között a tizennyolcadik legnagyobb hirdetővé küzdötte fel magát 697,3 millió forinttal. Ezzel nemcsak a hat legtöbbet hirdető párt összes reklámkiadásait (658 millió forint) múlta felül, hanem olyan óriáscégeket is mint a Coca-Cola Magyarország, a Nivea, a Labello és az Atrix márkákat forgalmazó Beiersdorf, a Renault Hungaria, a Dreher Sörgyárak, a filmforgalmazó Intercom, a MATÁV vagy a Magyar Suzuki. Az ISM 307,8 millió forintos költése is még bőven meghaladja a reklámra legtöbbet költő két pártét. A kisebbek közül 67,7 millió forintot szánt hirdetésre a Centrum Párt, míg a MIÉP választási büdzséje 58,2 millió, a Független Kisgazdapárté 43,4 millió, a Munkáspárté 38 millió forintot tett ki.

A parlamentbe került négy legnagyobb párt egyaránt a országos sugárzású televíziókban, illetve ezt követően külterületi plakátokon hirdetett a legtöbbet. A Fidesz-MDF-szövetség közös reklámkiadásait csaknem kizárólag tévés reklámokra költötte, míg a másik két pártnál jobban megoszlanak a hirdetések a médiatípusok között. A legkedveltebb tévéadóknak a RTL Klub, majd a M1 bizonyult. Az M2-n elég keveset, a TV2-n jóformán egyáltalán nem hirdettek a pártok. Az is érdekes, hogy a Fidesz önállóan nem hirdetett ezeken a tévécsatornákon, erőit elsősorban az óriásplakátokra és különböző lapokra fordította. Az országos napilapok közül kiemelkedik a Népszabadság részesedése a pártok reklámbevételeiből, habár az MSZP kivételével a megyei napilapokban megjelent hirdetésekre minden párt jóval többet költött, mint a politikai napilapokban lévőkre.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

MFB