A "vásárlási hajlandóság" indexe Németországban 28 ponttal csökkent, ami negatív rekordot jelent az elmúlt tíz éves időszakban, amióta a havi felmérések elkezdődtek. De szintén rendkívüli mértékűek a mínusz 15 pont körüli mutatók Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban.
A legnagyobb nyugat-európai országokban sok fogyasztó nyilvánvalóan tétovázott a jelentős vásárlások eldöntésénél az év első két hónapjában. Jónéhányan viszont még tavaly év végén költöttek el kiemelkedő összegeket, hogy a régi pénzegységüket még használhassák, ami viszont a kiemelkedően magas karácsony előtti forgalmat magyarázza. Az idei visszafogottság egyik oka az a gyanú, hogy a kereskedők az új pénzegységre való áttéréssel magasabb árakat alakítanak ki.
Az aggályokat nem igazolják a statisztikai adatok
A fogyasztók aggályait a statisztikai adatok nem igazolják ugyan, mivel az átállás az euro-ra érzékelhetően nem hatott az inflációra, mégis feltehető, hogy a közhangulatot a megemelkedett éttermi árak és egyes szolgáltatások magasabb díja befolyásolta. Kétségtelen tény azonban, hogy a fogyasztóknak még meg kell szokniuk az euro-árak új struktúráját, és ez szintén fontos szerepet játszhat a viselkedésükben.
Ugyanakkor a közhangulat viszonylag stabil maradt abban a két országban, amely nem tartozik az európai valutaunióhoz. Az Egyesült Királyságban a vásárlási hajlandóság indexe csak három ponttal csökkent januárban, sőt Dániában némileg emelkedett.
Lehet, hogy csak átmeneti a jelenség
A vásárlások visszafogása februárban folytatódott Németországban, Franciaországban és Spanyolországban. Más azonban a helyzet Olaszországban, ahol a vásárlási hajlandóság indexe decemberről januárra 16 ponttal visszaesett, de aztán februárban megfordult a trend, és a mutató elérte a 2001 novemberi szintet. Természetesen a másik három országban is feltételezhető, hogy a vásárlási hajlandóság drámai visszaesése csak átmeneti jelenség, és az év folyamán újra növekedni fog.
Két tovább gazdasági indikátor befolyásolhatja közvetlenül a vásárlói magatartást, mégpedig pozitív irányban: egyrészt a létfenntartás költségei csak csekély mértékben lesznek nagyobbak. A jelenlegi nemzeti inflációs ráták tovább csökkennek, és ez növelheti a fogyasztási hajlandóságot.
Másrészt a fogyasztók nagy többsége úgy véli, hogy a gazdaság kedvezően fog fejlődni. Jelenleg különösen az olasz fogyasztók optimisták: a februári 21 pontos indikátor sokkal magasabb a hosszú éveken át mért 0 értéknél. Az Egyesült Királyságban a gazdasági klíma a 2001 októberi mélypont után szintén talpra állást jelez. Ez azt jelenti, hogy Németország a maga jelzőszámával újra az utolsó helyezett.
A gazdaság növekedése megfordíthatja a trendet
Annak ellenére, hogy az előző hónapokhoz képest most már több német véleménye szerint megállt a gazdaság csökkenése, legalábbis egyelőre. A megállapítás érvényes Franciaországra is: amíg a gazdasági klíma jelzőszáma negatívan alakult a tavaly őszi hónapokban, februárban visszalendült a pozitív zónába. Csak a spanyolok tartanak ki a korábbi hónapok lefelé mutató trendjénél, és állhatatosan megmaradnak a gazdasági fejlődés negatív irányának feltételezése mellett.
Ha a gazdaság feltételezett fejlődésével kapcsolatos pozitív várakozás folytatódik és megszilárdul Európában, akkor az EU tagországaiban a fogyasztási hangulat és vásárlási hajlandóság feltámadhat. A két faktor főképpen a munkanélküliség további növekedésétől való félelem függvénye, ami viszont feltételezhetően kisebb lesz, ahogyan terjednek a derűlátóbb, növekedésre számító vélemények. Mindezek fényében a fogyasztók ellenérzése a vásárlásokkal szemben várhatóan alább hagy, és növekvő kereslet, alapvetően pozitív hangulat váltja fel.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Korábban:
Tanulmány az eltérő fogyasztási szokásokról
(2001. december 27.)