Heves reakciók az USA piacvédő intézkedései miatt

Vágólapra másolva!
George W. Bush amerikai elnök kedden bejelentette: különböző acélipari termékcsoportokra nyolc és harminc százalék közötti vámokat szabnak ki. A bejelentésre több ország igen hevesen reagált. Az intézkedés bírálói Bush szemére vetik, hogy a súlyos válsággal küzdő amerikai acélágazat védelmében a szabad kereskedelem egyik alapelvetéséről feledkezik meg. Amennyiben az Európai Unió ellenintézkedéseket tesz az amerikai kereskedelemeltérítő hatások csökkentése érdekében, úgy azok a kelet-európai tagjelöltek, így Magyarország acéliparát is jelentős mértékben érinthetik. A Külügyminisztérium szerint Magyarországot közvetlenül nem érinti a döntés.
Vágólapra másolva!

A március 20-tól három éves időtartamra szóló, tíz különböző acélipari termékcsoportra érvényes védővámoktól az amerikai gazdaságpolitika azt várja, hogy életet lehel a rossz bőrben lévő iparágba. A védőintézkedések hatására az USA által évente importált acél közel 18 millió tonnával eshet vissza a tavalyi 28 millióról.

Az amerikai acélipar jelentős része súlyos nehézségekkel küszködik. Az EU szakértői szerint a fő probléma az, hogy az úgynevezett "hagyományos költségek" - az elbocsátott vagy nyugdíjba vonuló alkalmazottak egészségbiztosításával és nyugdíjával kapcsolatban felmerülő kiadások - nyomasztó terhet jelentenek az amerikai acélipar számára. Az unióval ellentétben ugyanis az Egyesült Államok nem használta ki a 90-es éveket arra, hogy befejezze az előző évtizedben kezdett szerkezetátalakítási folyamatot.

Kelet-Európát is elérheti az acélháború

Az amerikai acélipar feltámasztása érdekében kiszabott védővámok bejelentését követően számos ország kormányfője, acélipari képviselője támadta a protekcionista amerikai gyakorlatot. Az Európai Unió eltökélt szándéka, hogy ellenintézkedésekkel kényszeríti térdre az amerikai felet, és a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) fordul az intézkedés hatályon kívül helyezése érdekében. Romano Prodi bizottsági elnök Bush elnökhöz intézett levelében leszögezte: az amerikai fél igen rosszul időzített az acélipart megsegítő vámok bevezetésével. Bizottsági szakértők biztosra veszik, hogy a WTO megtiltja az Egyesült Államoknak a vámok bevezetését, így azok legfeljebb 2003-ig lehetnek érvényben.

Az unió szerint mivel az európai acélipar az olcsó import növekedése miatt továbbra is sebezhető, a tizenötök ezért átmeneti védőintézkedésekre kényszerülhetnek. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ezek nem az uniós behozatal jelenlegi szintjének a csökkentését céloznák, hanem az amerikai intézkedések által kiváltott jelentős kereskedelem-eltérítő hatások enyhítésére irányulnának. Ilyen típusú intézkedések a kelet-európai tagjelölteket érinthetik a legnagyobb mértékben, az intézkedéseknek azonban közvetlen kára is lehet: a Dunaferr Rt. 20 ezer tonna termékkel van jelen az USA piacán, melyből tavalymegközelítőleg 4 milliárd forintos bevétele származott.

Külügyminisztérium: Magyarországot közvetlenül nem érinti a döntés

Az összes, Egyesült Államokba irányuló magyar export értéke tavaly 1,525 milliárd dollár volt az egy évvel korábbi 1,475 milliárd dollár után, így 2001-ben a magyar acéláruk aránya az összes, USA-ba irányuló export 0,88 százaléka volt - áll a Külügyminisztérium szerda esti közleményében.

A közlemény emlékeztet: a világkereskedelmi tárgyalássorozat Uruguayi Fordulója megállapodásának 9. cikkelye alapján ha egy termék exportja az összexport 3 százalékánál kevesebb, akkor nem lehet védintézkedéseket alkalmazni. Ebből következik, hogy a George W. Bush amerikai elnök által kedden jóváhagyott acélipari intézkedés a magyar acélipari exportot közvetlenül nem érinti.

Dunaferr: először az EU-val kell megyegyezni

A piacvédő intézkedések közvetetten Magyarországot is jelentős mértékben érinthetik, mivel az amerikai piacról kiszoruló cégek az EU-ban és Közép-Európában keresnek majd vevőt termékeikre - mondta Schneider Mihály, a Dunaferr Rt. marketing és logisztikai igazgatója. Az igazgató szerint a magyar kormánynak is az amerikaiak által alkalmazott, "nemzeti" szinten kellene foglalkozni a kérdéssel, 30-60 napon belül ki kell dolgozni egy nemzeti acélpiac-védelmi programot. A gyors intézkedésekre azért van szükség, mert a magyar acélpiac liberalizált, és nem védik kormányzati intézkedések.

Az igazgató szerint először az Európai Unióval kell egyezséget kötni. Az unió részéről Magyarországgal szemben tavaly év végén merült fel a dömpingvád gyanúja, amely jelentősen bonyolítja a most kialakult helyzetet (lásd korábbi cikkünket). Schneider szerint ez a legkönnyebb lépés, mivel a Dunaferr évek óta társult tagja az Eurofernek, vagyis a nyugat-európai acélipari szövetségnek. Azért is ez a legfontosabb lépés, mert a vállalatcsoport az exportjának 75 százalékát, évente 0,5 millió tonnát szállít az unióba. Ezt követően a környező országokkal - mint az USA piacán acéltermékeivel aktívan jelenlévő - Oroszországgal és Ukrajnával kell kétoldalú, önkorlátozó egyezséget kötni.

A német kormány az intézkedés kapcsán ugyancsak WTO-vizsgálatot sürget, ennek minden következményével együtt - olvasható a gazdasági miniszter nyilatkozatában. A Handelsblatt információi szerint Gerhard Schröder kancellár is levélben kereste meg Bush elnököt, melyben Müllerhez hasonlóan leszögezte: a világkereskedelem liberalizációja felé vezető dohai tárgyalások újabb fordulója előtt helytelen "jelzés" a piac ilyetén módon való védelmezése.

A német gazdasági miniszter, Werner Müller szerdán keményen elítélte az USA gyakorlatát. Írásos nyilatkozatában megjegyezte: az amerikai elnök indokolatlan, protekcionista döntést hozott. Az intézkedés, véleménye szerint egyfelől az EU és az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolataiban is komoly feszültséget okoz, másfelől negatív jelzés, nem sokkal az új kereskedelmi körtárgyalások, a dohai forduló megnyitása után. A német acélipar korábban gazdasági védőintézkedések nélkül hajtotta végre a szükséges szerkezetváltást, fájdalmas munkahelyvesztésekkel, így a német acélipar aligha tanúsíthat megértést az amerikai lépéssel kapcsolatban.

A javaslattevők

A piacvédő intézkedésekről szóló javaslatot az elvileg független, ám kereskedelmi ügyekben igencsak nagyhatalmú tanácsadó szervezet, az International Trade Commission (ITC) dolgozta ki. A szervezet tavaly decemberbenszólította fel a Bush-adminisztrációt az amerikai acélipar fokozott védelmére. Az ITC szerint az ágazat védelmének érdekében a kormányzatnak sem a magas - a javaslat szerint termékkategóriától függően akár 5-40 százalékos - rendkívüli védővámoktól, sem az importkontingensektől nem szabad visszarettennie.

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Orosz-amerikai vámháború fenyeget
(2002. március 5.)

Acélpaktum az EU-val?
(2001. december 28.)

Talpig vasban: acélháború körvonalazódik
(2001. december 11.)

Nem hiányzik a könyvtárából?

Mester Sándor: Multimóka - Nemzetközi cégek alulnézetből