Lidérc fény az alagút legmélyén Romániában

A régióban tavaly Románia érte el a legnagyobb gazdasági fejlődést, évi üteme 4,9 százalékos volt - jelentette ki a napokban nem titkolt büszkeséggel Adrian Nastase. Bár ez közel egy százalékkal több a kormány által eredetileg tervezett gyarapodásnál is, a román kormányfőnek még sincs túl sok oka az elégedettségre. A román gazdaság ugyanis a tavalyi fellendülés ellenére is siralmas helyzetben van, és ebben az 1989-es rendszerváltás óta egymást követő hét kormány mindegyike hibás.

Egyetlen kormánynak sem volt bátorsága belevágni a sorsdöntő és halaszthatatlan gazdasági reformokba, a szerkezetváltásba, a kizárólag veszteséget termelő, túlméretezett állami vállalatok felszámolásába, a privatizációba. Igaz, nem könnyű olyan mamutok bezárásáról dönteni, mint a kohászati kombinátok, amelyek egész városoknak adnak kenyeret, még ha az állam pénzén is. Azt is el kell ismerni, hogy a lakosság most már tűrőképességének határához és a szegénységküszöbhöz érkezett.

A Világbank jelentése szerint Románia lakosságának 40 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, vagyis napi két dollárt költhet, 20 százaléka "rendkívül szegénynek" számít, azaz napi egy dollárból kell megélnie. Igaz, az ország valószínűleg nem jutott volna ilyen mélyre, ha nyomban a 90-es évek elején végrehajtják a halaszthatatlan gazdasági reformokat. A kormányok azonban nagyarányú társadalmi megmozdulásoktól tartva rendre engedtek a szakszervezetek, de a "nem adjuk el az országot" jelmondatot harsogó nacionalista körök nyomásának is.

A 12 éves késlekedés katasztrofális következményekkel járt. A költségvetésből finanszírozott állami nagyvállalatok részaránya még mindig döntő, így az állam pénzén álkapitalizmus épül, amelyben csak a törvények semmibe vételével, illetve törvényhozási improvizációval lehet érvényesülni - nem véletlen, hogy a kabinetek mindegyike a parlament megkerülésével, sürgősségi kormányrendeletekkel kormányoz.

A kis- és középvállalatok sorra jelentenek csődöt, így nem alakulhatott ki a társadalom alapját jelentő középosztály sem. A legmagasabb szinteket is átható korrupció tovább apasztja a vállalkozók amúgy is sovány jövedelmeit, a bürokrácia megfojt minden kezdeményezést. A vállalati körbetartozás sok tízezer milliárd lejre rúg, a feketegazdaság forgalma a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 30-35 százalékával egyenlő.

A külföldi tőkét sokan 12 év elteltével is okkult érdekek, sőt, a hazaárulás megtestesítőjének tekintik. A törvények képlékenységével, gyakori változásával együtt mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi vállalkozók elkerülik Romániát, ahova a fordulat után csupán 7,2 milliárd dollárt ruháztak be.

Az amerikai Heritage Foundation 151 országot átfogó tanulmánya szerint a gazdaság liberalizálása szempontjából Románia a 131-ik helyen, vagyis az utolsók között áll, a NATO- és EU-integráció tekintetében pedig egyenesen sereghajtó.

Az országban tavaly az infláció 30,3 százalékos volt a 25-27 százalékosra tervezett helyett. Az árak egyes termékeknél és szolgáltatásoknál elszabadultak. A csúcsot a vasúti közlekedés tartja, az áremelkedés itt 117,2 százalékos volt, a földgázért tavaly év végén 99,6 százalékkal kellett többet fizetni, mint év elején, az áram pedig 35,6 százalékkal került többe. Az élelmiszereknél a drágulás jócskán meghaladta az inflációs rátát, a marhahús ára 60,5, a sertéshúsé 52,2, a baromfié pedig 35,5 százalékkal nőtt.

A gazdaság kevés sikere közé tartozik a kivitel 11 milliárd dollárra történt növekedése. Igaz, a behozatal túllépte a 15,5 milliárdot, a kereskedelmi mérleghiány tehát továbbra is jelentős volt. Sikerült viszont aláírni a hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal, ami azért fontos, mert megnöveli az ország hitelét a nemzetközi pénzpiacokon. A nemzetközi hitelminősítők egyike-másika máris javított Románia megítélésén.

Mindennek alapján legalábbis merésznek tűnnek Románia EU-s előcsatlakozási programjának célkitűzései. Így 2005-ig a GDP 5,1 százalékos évi átlagos ütemben növekedne, a gyarapodás 2004-ben érné el az 5,5 százalékos rekordot. Az idén 22 százalékos infláció 2004-re egyszámjegyű, 9, az időszak végére pedig mindössze 7 százalékos lenne. Látványosra tervezik az ipar fejlődését, a kohászat teljesítőképessége például 2005-ben 62 százalékkal lesz nagyobb a jelenleginél, a kőolaj-kitermelés 45 százalékkal nő, a mezőgazdaság 4 százalékos ütemben fokozza termelését. Az export értéke az idei évre tervezett 12,9 milliárd dollárról 16,2 milliárdra nő. Mindennek eredményeként az ország jövedelmei 2005-ben a GDP 34,6 százalékával lesznek egyenértékűek a jelenlegi 32,7 százalék helyett, a kiadások pedig az időszak végéig a mostani 36,2 százalékról csupán 37,6 százalékra emelkednek.

Romániában a kormányok évek óta ígérik az "alagút mélyén felcsillanó fényt". Nos, a fény mindannyiszor csalókának, az alagút azonban nagyon is valóságosnak bizonyult. A román elképzelések derűlátásával most is szemben állnak a nemzetközi előrejelzések. Az Economist Intelligence Unit szerint például Románia gazdasági fejlődése idén 3,5 százalékra esik vissza, de jövőre sem haladja meg a 4,2 százalékot.

Bogdán Tibor

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Romániában terjeszkedik tovább a Mol
(2002. január 30.)