Az euró mégsem lódította meg az inflációt

Tavaly általános volt a félelem az eurózóna országaiban, hogy a közös pénz bevezetése jelentős áremelkedést okozhat, ám az első statisztikai adatok rácáfoltak erre.

A múlt héten jelentek meg az első statisztikai adatok egy "euróországban" az első havi inflációról. A 12 állam legerősebb gazdaságának mutatói valószínűleg előrejelzik az általános eredményt is: Németországban a fogyasztói árak januári viszonylag jelentős megugrásában elhanyagolható szerepet játszott a közös pénz színrelépése. Bár a Szövetségi Statisztikai Hivatal 0,9 százalékos átlagos áremelkedést mutatott ki januárban decemberhez képest, azt nem az euró okozta, hanem az elmúlt esztendőknél hidegebb idő és a különböző adóemelések.

A szokatlanul kemény tél következtében főleg a gyümölcs- és a zöldségárak emelkedtek drasztikusan, voltak olyan zöldségfélék, amelyek ára egy hónap alatt megduplázódott, s a többi terméknél is legalább 20-30 százalékos volt az árnövekedés. Az egész januári német inflációsindexben ez összesen 0,4 százalékos emelkedést eredményezett, tehát a 0,9 százaléknak csaknem a felét. A másik felét (ugyancsak 0,4 százalékot) az adóemelések miatt megemelkedett árak tették ki: az ásványi olajok, az energia, a dohánytermékek és a biztosítások adójának növelése a zöldségek és a gyümölcsök áremelkedésével megegyező hatást gyakorolt a januári inflációs statisztikákra. - két nagy tétel nélkül mindössze 0,1 százalékkal nőtt volna a német infláció az első eurós hónapban, ami egyértelműen azt mutatja, hogy nem igazolódtak be a félelmek, amelyek az új pénz bevezetését megelőzték.

A német kiskereskedői szövetség szóvivője nem kis elégedettséggel nyugtázta a statisztikai adatokat a Süddeutsche Zeitungban: "A kereskedelem burkolt áremeléseit jövendölő horrorforgatókönyvekre rácáfolt az élet." Hasonlóan vélekedett a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara egyik vezetője, aki rámutatott: "Az állam és néhány nagy szolgáltató volt a legnagyobb árfelhajtó, a kereskedelem nem volt részes." Az inflációs számok megjelenése után beismerik tévedésüket a vészes áremelkedéseket jövendölő közgazdászok is. Egyikük, Bert Rüpp, aki decemberben 3 százalékos áremelkedést valószínűsített, most így fogalmazott: "Valóban nem lett olyan rossz a helyzet, mint amellyel én számoltam. Alábecsültük a fogyasztóvédelem ellenőrzéseinek hatékonyságát."

A januári inflációs számok mindenesetre azt mutatták Németországban, hogy az átlagos mérték 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Vezető német szakemberek most úgy látják, hogy leginkább a szolgáltatások területén várható némi áremelkedés a következő hónapokban. Mivel a januári áremelkedések nyilvánvalóan az euró nélkül is bekövetkeztek volna, az a következtetés adódik a közgazdászok számára, hogy az év első felében a fogyasztói árak valószínűleg kisebb mértékben emelkednek, mint azt korábban várták.

Alighanem ugyanez a megfontolás vezette az Európai Központi Bank elnökét, Wim Duisenberget, amikor azt mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak: "Az eurózónában az év egészében tartható lesz az infláció a két százalék körüli szinten, ami biztató."

Avar Károly

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

EURO
(Az Üzleti Negyed melléklete)