Egyre kevesebb a magyar sertéshús az üzletekben

Magyarországon magasabb a sertés felvásárlási ára, mint az Európai Unióban, sőt a külföldi húskészítmények egy része még beszállítva és levámolva is jóval olcsóbb a hazai húsnál. Így a hazai boltokban - nem egyszer akciós termékként - német vagy dán sertéshúst veszünk. Egyes elemzők szerint hónapokon belül olcsóbbak lesznek a magyar termékek, míg mások úgy vélik, hogy a választásokig nem változnak a piaci viszonyok.

Egyre nagyobb feszültséget okoz a hazai húspiacon az, hogy a sertés magyarországi felvásárlási ára tartósan magasabb, mint az európai uniós átlag. Emiatt élénk a húsimport, s az üzletekben a vásárlók - nem egyszer akciós termékként - külföldi, főként dán vagy német húsárut vesznek meg magyar csomagolásban - írja szerdai számában a Népszabadság. Tavaly június óta ugyanis magasabb Magyarországon a sertés felvásárlási ára, mint az Európai Unióban. A hazai kereskedésben a legjobb minőségű vágóállatokért jelenleg kilogrammonként 330-340 forintot fizetnek a feldolgozók, míg az uniós átlagár - nagyrészt az ottani uniós támogatások jóvoltából - 270-280 forintra tehető. Ez a helyzet pillanatnyilag leginkább a feldolgozóknak okoz gondot, ők az árkülönbségre az alapanyagimport felfuttatásával válaszoltak. Aligha véletlenül: a dán sertéscomb beszállítva és levámolva is jóval olcsóbb, mint a hazai.

Sólyom György, a Ringa Húsipari Rt. üzleti vezérigazgató-helyettese a cég keddi sajtótájékoztatóján elmondta: hosszú távon tarthatatlanok a jelenlegi viszonyok, mivel az árkülönbségeket a nyitott piac előbb vagy utóbb mindenképpen kiegyenlíti, és arra aligha számíthat bárki is, hogy Európa igazodjon hozzánk. A szakember állítása szerint a termelők önköltségszámításaiban irreálisan magas árak szerepelnek: saját adatai szerint egy jó szakmai színvonalú gazdaságban legfeljebb 240-260 forint lehet kilónként a sertéshizlalás önköltsége, így a háromszáz forint feletti értékek biztosan túlzóak.A Napi Gazdaság tudósítása szerint Sólyom György hozzátette: ha a magyar árak nem csökkennek, folytatódik az import, ami hosszú időn keresztül kiszámítható árat és a biztos alapanyag-beszerzést jelenthet.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára ugyanakkor azt mondta, hogy a termelők nem értenek egyet a feldolgozók élő sertésre vonatkozó árcsökkentési javaslatával. A sertés önköltségi ára ugyanis tavaly 300 forint volt kilogrammonként, az éves átlagár pedig 336 forint, így a titkár szerint 10 százalékos haszonnal dolgoztak a termelők. Idén az első félévben az önköltség megegyezik majd a tavalyival, a felvásárlási ár viszont most már csak 322 forint, így a termelők további árcsökkenést már nem tudnának elfogadni. Tóth István hozzátette: az ágazati támogatás 10 milliárd forintról 8 milliárdra mérséklődött idén, de ebből is elvitt 3 milliárdot az állati hulladék ártalmatlanítási költségeinek emelése. A támogatások elapadásából adódó többletkiadásokat az államnak, a húsiparnak, a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt viselnie kell - mondta a titkár a Napi Gazdaságnak.

A húsipari szakértők álláspontja is megosztott a kérdésben: egyesek szerint hónapokon belül mind a fogyasztói, mind a termelői áraknak csökkenniük kell, míg mások úgy vélik, hogy az országgyűlési választásokig nem csökkenhet a sertés ára, mert az feszültségeket okozna az állam által szabályozott piacon.

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Egyelőre nem drágul a sertéshús
(2002. január 11.)