Csigatempóban halad a megújuló energiák hasznosítása

Vágólapra másolva!
A jelenlegi támogatási rendszer fenntartásával nincs esély arra, hogy Magyarország teljesítse a megújuló források részarányának növelésére tett vállalásait. Jelenleg az évente szükséges 20 milliárd forint állami támogatás töredékét fordítják erre a célra. Szakértők szerint a hazai energiatermelésen belül a megújuló források túl kicsiny aránya az uniós csatlakozást is késleltetheti.
Vágólapra másolva!

Számítások szerint legalább 500 milliárd forint beruházásra - s mindezekhez 200 milliárd forint állami támogatásra, évente tehát közel 20 milliárd forintra - lenne szükség 2010-ig, hogy Magyarországon a kormányhatározatokban és az Európai Unió által elvárt mértékben nőjön a megújuló energia felhasználása.

Nálunk jelenleg megközelítőleg 3,6 százalékot tesz ki az ilyen környezetbarát források - a szél-, a víz-, a nap-, a geotermális vagy a biomasszából nyert energia - részaránya. Ez alacsonyabb az uniós elvárásnál, de a magyar energiapolitika célkitűzéseinél is. Egy 1999-ben megjelent kormányhatározat 75 petajoule (PJ), azaz a jelenlegi 36 PJ megújuló energiafelhasználás megduplázását irányozta elő. A teljes hazai energiatermelés 1040 petajoule. Az Európai Unió október végén életbe lépett direktívája 2010-re a megújuló energia átlag 12 százalékos részarányát írta elő tagjai számára az összes energia felhasználásból. A villamosenergia-felhasználást tekintve ez az arány 22,1 százalék. A különbségek jelenleg meglehetősen nagyok az unión belül. A vízerőművekkel rendelkező Ausztria több mint 70 százaléka mellett a másik szélső értéket Belgium adja szerény 1,1 százalékával. Mivel ezen a téren Magyarország nem kért mentességet, rövid időn belül jelentősen növelni kellene a környezetbarát források kiaknázását.

Központi segítség nélkül azonban - a megtérülési idő hossza, a beruházások drágasága, illetve a tőkehiány miatt - nem valósulhatnak meg az ilyen fejlesztések. A szükséges évi 20 milliárd forint támogatásnak jelenleg csak a töredéke áll rendelkezésre. A Széchenyi terv idén 350 millió forintos támogatást biztosított. Tavaly energiatakarékossági célra egymilliárd forintot fordítottak, melyből 0,5 petajoule-nyi energiát takarítottak meg. Idén 2,8 milliárd forint jut (a költségvetési zárszámadáskor adott pluszmilliárddal együtt), s ez 1,5 petajoule energiafelhasználás-csökkenést eredményezhet.

Az átvételi ár megszabásakor természetesen figyelembe kellene venni, hogy a különféle megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiáknak eltérő a megtérülési ideje. Ez gyakorlatilag energiaforrásonként megszabott, több átvételi árat jelentene. Egy szélenergiás vagy napelemes berendezés jóval többe kerül, mint egy hagyományos erőmű, viszont összehasonlíthatatlanul kisebb, gyakorlatilag nulla a káros szennyezőanyag-kibocsátása. Alkalmazásuk során csökkenne Magyarország energiaimport-függősége, új munkahelyek teremtődnének, és növekedne a vidék népességmegtartó képessége. Ezért indokolt, hogy átvegyük a német gyakorlatot, azaz a technológiák szerint differenciált támogatási ár bevezetését.

Komoly segítség lehet szintén a Széchenyi terv biztosította pályázati forrás, ha azt jelentősen növelik, és sokkal hatékonyabbá teszik. Az idén erre a célra fordítható 350 millió forintos keret - figyelembe véve egyetlen szélerőmű 200 millió forintos költségét - még nem több szép gesztusnál. A témáról idén tavasszal az MTA is készített stratégiai koncepciót. Igaz, abban csak a témakör lehetőségeiről, illetve a megoldásokról esik szó, ám felhasználásával ki lehetne dolgozni a konkrét megoldásokat. Merthogy - állította egy szakértő - az összegekre és fontosságra való tekintettel külön kormányzati program kidolgozását igényli a megújuló energiaforrások jövője. Az említett 7,2 százalék 2010-es elérése a hagyományos energiahordozók felhasználását csak viszonylag kis mértékben csökkentené. Megközelítőleg évi egymillió tonnányi kőolaj egyenértékével, ami mai áron 12-14 milliárd forintba kerül. Ezzel szemben környezetvédelmi hatásai felmérhetetlenek: évi 3 millió tonna szén-dioxiddal, 30 ezer tonna kén-dioxiddal és 6 ezer tonna porral mérséklődne a honi energiaipar károsanyag-kibocsátása. A nem teljesítés pedig akár indoka is lehet annak, hogy halasztódik felvételünk az Európai Unióba.

Vass Zoltán, az Energia Klub szakértője szerint csak szemléletváltással és egy komoly, átgondolt gazdaságpolitikai szabályozórendszer segítségével van esélyünk teljesíteni a célokat. Fontos eszköz lehet egy olyan villamosenergia-átvételi árrendszer kialakítása, amely kötelezően előírja, hogy mennyiért köteles a szolgáltató átvenni a termelőtől a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát. Ennek az árnak olyannak kellene lennie, ami figyelembe veszi az erőmű-beruházások és a villamosenergia-termelés tényleges költségeit.

Kubik Pál, Szilágyi A. János

(Magyar Hírlap)