Évi több milliárd ipari parkokra

Minden várakozást felülmúl az ipari parkok itthoni terjeszkedése. Jelenleg 138 ilyen létesítményt tartanak nyilván. A kormány az évtized végére 250-re szeretné emelni az ipari centrumok számát. Szakemberek azt prognosztizálják, hogy uniós csatlakozásunk tervezett időpontjáig, 2004-ig a hazai ipari termelés egyharmadát, 2010 végére pedig több mint 50 százalékát állítják majd elő az ipari bázisokon. Egyes vélemények szerint a következő három évben 3,5-4 milliárd dollárnyi tőkebevonás is elképzelhető e működési forma keretében.

Úgy tűnik, a magyar települések az utóbbi évtizedben felemelkedésük legfőbb zálogát az ipari parkok létesülésében találták meg. Az első ilyen intézmény Győrben alakult meg még 1991-ben. Kormányzati körök akkoriban csupán két-három ilyen létesítmény kialakításával számoltak.

Ehhez képest ma 138 olyan szervezetet tart nyilván a statisztika, amely elnyerte a Gazdasági Minisztériumtól, illetve az előd Ipari Minisztériumtól az ipari park címet. Közülük egyelőre még csak 110 működik, ennyiben található meg legalább egy betelepült vállalkozás - tájékoztatta a lapot Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesületének elnöke. Elmondta: ma már harminc olyan centrum is létezik, amelyek tevékenysége kielégít minden nemzetközi normát.

Tavaly az összes ipari bázison mintegy másfél ezer vállalkozás összesen 660 milliárd forint értékű termelő beruházással és 110 ezres foglalkoztatotti létszámmal 2600 milliárd forint értékű terméket állított elő. Idén további növekedést prognosztizálnak a szakemberek. Egy éve a teljes ipari termelés 23,5 százalékát adták az ipari centrumok, idén vélhetően már több mint 25 százalékát fogják.

Valószínűleg az ipari export 40 százaléka is ezekből a létesítményekből származik majd, szemben a tavalyi 37 százalékkal - tette hozzá az egyesületi elnök, aki szerint a bázisok sikere, iparpolitikai jelentősége leginkább annak köszönhető, hogy kialakításukat nem felülről, hanem helyi szinten kezdeményezték.

Mindemellett a centrumok egyszerre több célt is megvalósítottak: lehetővé tették az iparfejlesztést, a munkahelyteremtést, a tőkebevonást és a területfejlesztést. Ez persze nem jelenti azt, hogy állami szinten nem támogatták, illetve nem támogatnák ezek létrejöttét. Az elmúlt hat év alatt például összességében hatmilliárd forintnyi költségvetési pénzzel ösztönözték a létesítmények létrejöttét.

Idén a kormány egy tízéves iparipark-fejlesztési programot indított el, amelynek keretében évről évre emelik a támogatás mértékét. Ennek megfelelően az idei egymilliárddal szemben jövőre 1,5-2, azt követően pedig 3-4 milliárd forintnyi segítségre számíthatnak a parkok, amelyek száma az évtized végére 250-re emelkedhet.

A központi forrást a szaktárca elképzelései szerint eltérő arányban nyújtanák a nyugati és a keleti régióban kialakítandó bázisoknak. Előbbiek a támogatások 28, utóbbiak 44, míg a főváros és agglomerációja ugyancsak 28 százalékot kapna a keretösszegből. Mindez jelzi, hogy az országban található parkok fejlettsége rendkívül eltérő. A termelési érték 80 százalékát, a beruházási érték 60 százalékát nyolc dunántúli város adja. Közülük is a legnagyobb, illetve a legtöbb ipari parkkal - szám szerint öttel -, Székesfehérvár rendelkezik, ahol eddig 75-80 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Ez a város egyebek mellett a parkoknak köszönhetően is a világ tíz legdinamikusabban növekvő térsége közé emelkedett.

Összességében eddig egyébként az ipari bázisokra kétmilliárd dollárnyi működőtőke áramlott be. Hozzáértők elképzelhetőnek tartják, hogy az elkövetkezendő három évben ez a szám megkétszereződhet.

Rakusz Lajos megjegyezte: az elkövetkezendőkben az ipari parkok fejlesztésénél a mennyiségi szemléletmódot a minőséginek kell felváltania. Vagyis a továbbiakban az ipari centrumoknak a hozzáadott érték növelésére, a kutatás-fejlesztés, az innováció térhódítására és nem utolsósorban a kis- és közepes vállalkozások beszállítóvá válásának segítésére kell törekedniük.

A Széchenyi tervben körvonalazott - már említett - tízéves program is a minőséget helyezi előtérbe, ezek között várhatóan fontos szerephez jutnak az egyetemi ipari, tudományos centrumok. Jelenleg a Lágymányoson működő Infopark és az egyik debreceni park már ebbe a körbe tartozik.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Gazdasági Minisztérium - Ipari Parkok