Milliárdos üzlet a vadász-idegenforgalom

Magyarországon a vadászati-vadgazdálkodási ágazat évi 12 milliárd forintos bevételt jelent. A legtöbb külföldi puskás a német nyelvterületről érkezik, de jönnek az Európai Unió több országából, sőt még az Amerikai Egyesült Államokból is. A magyar vadászok is cserkelnek a hazai erdőkben, de a tehetősebbek már fölfedezték Afrikát és a tengerentúli vadászmezőket.

Évtizedek óta szerveznek Magyarországon bérvadásztatást, elsősorban külföldi vendégeknek. A nemzetgazdaságnak évente átlagosan 12 milliárd forintos bevétele származik a vadászati-vadgazdálkodási ágazatból. Ebből a bérvadásztatás 800 millió forintot hoz a konyhára. Összesen 140 iroda vállal vadászatszervezést, ám ebből mindössze 40 foglalkozik ténylegesen ezzel az üzletággal. A piac kétharmadát alig öt-hat vállalkozás birtokolja.

Török Zsolt, az egyik piacvezető cég, a Mavad Rt. vadászatszervezési és értékesítési vezetője elmondta, a külföldről érkező vendégvadászok 85 százaléka a német nyelvterületről érkezik. Az olasz vadászturisták aránya eléri a 10, az egyéb országokból érkezőké pedig az öt százalékot.

A szakember megemlítette, hogy a különböző nemzetiségű vadászok érdeklődése is érzékelhető eltérést mutat. A német vadászok legszívesebben szarvasbikát, őzbakot és vaddisznót kapnak puskavégre. Az olasz vadászok inkább az apróvadat részesítik előnyben, mint a fácán, a nyúl, a vadkacsa, de ha alkalmuk adódik rá, lőnek őzet és dámvadat is. Olaszországban egyébként folyamatosan növekszik az érdeklődés Magyarország és az itteni vadászati lehetőségek iránt. Az amerikaiak főleg szarvasra és apróvadra mennek.

A legjobb nagyvadas területek a Dunántúlon, Vasban, Zalában, Baranyában, Tolnában, Veszprém és Somogy megyében találhatók. Apróvadas vadászterületeket pedig az Alföldön, Szolnok és Békés megyében érdemes keresni.

A Mavad vadászatszervezési és értékesítési vezetője elmondta, minden vadászat azzal kezdődik, hogy a külföldiekkel anyanyelvükön közlik a vadászható, illetve a védett állatok listáját. Török Zsolt elismerte, ennek ellenére előfordul, hogy fegyelmezetlen vadászok nem tartják be az előírásokat, ám ezzel azt kockáztatják, hogy azonnal felfüggesztik a vadászatot. A vadászatra jogosultak, vadásztársaságok, kft.-k, rt.-k is érdekeltek a törvények betartásában és betartatásában, mert ellenkező esetben elveszíthetik vadászati jogosultságukat, ahogyan erre már volt is példa. Szerencsére ritka az olyan mértékű pusztítás, mint amilyet a napokban lepleztek le az udvari határátkelőnél, ahol egy olasz hűtőkamionban 300 millió forint értékű védett madár tetemére bukkantak a határőrök. A kegyetlen mészárlást valószínűleg valamelyik balkáni országban hajtották végre a lelkiismeretlen "vadászok".

Nemcsak a szabályozás szigorú, de egyre inkább érvényt is szereznek neki a hatóságok. A szakember elmondta, a külföldi vadászok szokásai is jól elkülöníthetők. Az európai vadászok általában kizárólag a vadászterületet látogatják meg, míg az amerikai vendégek örömmel vállalkoznak országjárásra is.

A hazánkba érkező külföldi vadász természetesen magával viheti a trófeát is, miután azt értékelte a minden megyében működő trófeabíráló bizottság. A bizottság és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vadgazdálkodási és halászati főosztálya dönthet úgy is, hogy egy trófea nemzeti kincs. Erre akkor kerülhet sor, ha egyedülálló fejlődési rendellenességet fedeznek föl a szakértők vagy egy rendkívül nagy méretű, illetve súlyos trófeát talál a bizottság. A Mavad egyik vendége idén olyan szarvasbikát lőtt, aminek az agancsa 16,81 kilogrammot nyomott. Ez a valaha hazánkban mért második legsúlyosabb agancs, s mint ilyen, ha az illetékesek úgy döntenek, nemzeti kincsnek számít. Ha megszületik a határozat, a szerencsés vadász csak a trófea másolatát kapja meg. Igaz, ebben az esetben a trófea értékének csupán 25 százalékát kell kifizetnie. A hatalmas agancs pedig a Mezőgazdasági Múzeumba kerül a többi különleges értékű trófea közé. Az eddigi legnehezebb agancs 17,4 kilós volt, és egy amerikai vadász lőtte Zala megyében. Valamilyen okból mégis magával vihette a trófeát, bár külön repülőjegyet kellett váltania a fejdísznek.

Török Zsolt elmondta, Magyarországon az infrastruktúra kiépítettsége európai színvonalú. Vannak első és másodosztályú vadászszállások. A vadállomány is első rangú, ám az is tagadhatatlan, hogy egyre inkább számolnunk kell a szomszédos országok, Szlovákia, Ukrajna és Románia fölzárkózásával. Ezekben az országokban ugyan egyelőre még jóval alacsonyabb a szolgáltatások színvonala, mint Magyarországon, viszont olyan vadfajokat is elejthetnek a vendégvadászok, amelyeket hazánkban nem találnak meg. Közismert Románia gazdag medve-, farkasállománya, de ezek az állatok élnek északi és északkeleti szomszédainknál is. A farkas ugyan már a legtöbb európai országban védett állat, Kelet-Európában azonban még több helyen is vadászható. Egyelőre.

A tehetősebb magyar vadászok a hazai vadászterületeken kívül egyre inkább érdeklődnek az afrikai és tengerentúli szafarik iránt. Általában is erőteljesen fejlődik az aktív kikapcsolódásnak ez az ága. Mindaddig nincs is ezzel gond, amíg a vadászok és vadásztatók ésszerű keretek között, a természet rendjét nem megzavarva cserkelnek.

(Népszava)

Korábban:

Az üzleti turizmus csökkent leginkább
(2001. október 17.)

Turizmus: visszaesés után csak stagnálás
(2001. október 16.)