A jugoszlávok Szegeden váltanak

Jugoszláviában az utóbbi hónapokban megjelentek ugyan a külföldi tulajdonú bankok, az emberek többsége mégsem bízik a hazai pénzintézetekben. A szegedi bankok tapasztalatai szerint egyre több vajdasági polgár igyekszik a határ menti városban átváltani eddig otthon tartott valutáját.

Három választás előtt állnak a jugoszláv állampolgárok, akik eddig márkában tartották megtakarításaikat, és most kénytelenek euróra váltani a rövidesen megszűnő német nemzeti valutát. Vagy bemennek egy jugoszláv bankba, és ott igyekeznek végrehajtani a tranzakciót, vagy keresnek egy új külföldi tulajdonú pénzintézetet, esetleg átjönnek Magyarországra, és itt nyitnak számlát, amelyen az év végén a bank automatikusan átváltja euróra a megszűnő pénzt. A jelek szerint a határhoz közeli vajdasági polgárok nagy része nem bízik sem a hazai, sem a külföldi tulajdonú bankokban, ezért Szegeden helyezi el pénzbetéteit.

Egy magát megnevezni nem kívánó szegedi banktisztviselő szerint a szerbiai lakosságot annyiszor becsapták már a hazai bankok, hogy nem csoda, ha a törvénytelennek számító külföldi betét mellett döntenek. A jugoszláv jogszabályok értelmében ugyanis csak az vezethet külföldön bankszámlát, akinek munkavállalási vagy tartózkodási engedélye van az adott országban. Kétségtelen, a délvidéki háborúk óta sokan megszerezték ezeket a jogosítványokat hazánkban, de köztudomású, hogy egyre többen jönnek át olyanok is, akik nem rendelkeznek ilyen papírokkal, így megsértik hazájuk törvényeit. A szegedi bankok munkatársai ezért igen bizalmasan kezelik szerbiai ügyfeleik adatait és arra sem hajlandók válaszolni, mennyien fordultak meg kirendeltségeiken a szomszédos ország állampolgárai közül. Egy neve elhallgatását kérő fiókvezető azért elárulta, november óta átlagosan minden harmadik ügyfelük szerbül beszél. Ha figyelembe vesszük, hogy sok vajdasági magyar is a szegedi fiókokban helyezte el márkáit, elképzelhető, hogy az ügyfelek 35-40 százaléka a határ túloldaláról érkezett. Nem csoda hát, hogy legalább két-három, szerbül jól beszélő ügyintéző dolgozik a szegedi bankok többségében.

Ők az év hátralévő részében is nagy rohamra számítanak, hiszen a jugoszláv hatóságok becslései szerint még 2 milliárd német márka van magánkézben a balkáni országban. A német pénzügyi szakemberek ennél sokkal többre becsülik az összeget: legalább 9 milliárd márkáról beszélnek, és ha figyelembe vesszük, hogy Montenegróban, a kisebbik Szövetségi Köztársaságban már több mint egy éve a német valuta a hivatalos fizetési eszköz, ez nem is lehet túlzó adat. A hazai bankok képviselői nem tagadják, komoly hasznuk származik abból, hogy náluk váltja át valutáját a szerbiai polgárok egy tekintélyes része, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy általában kisbetétesekről van szó, így nem beszélhetünk a pénzforgalom radikális növekedéséről.

Szincsok György

(Magyar Hírlap)