Az Európai Bizottság továbbra is gyors növekedést jósol hazánknak

A jelölt országok közül az egyik leggyorsabban - 11 év alatt - Magyarország érheti el a jelenlegi tagállamok GDP-jének 75 százalékát - derül ki az Európai Bizottság tanulmányából. Mivel azonban a bővítés során szegényebb országokkal egészül ki az unió, eleinte GDP-jének átlaga is csökkenni fog, és ennek 75 százalékát már hét év alatt is elérheti hazánk.

Az Európai Bizottság saját, valamint a jelölt államok gazdasági előrejelzései alapján elkészítette a kibővülő unió konvergencia-térképét. A tanulmány megállapítja, hogy az elmúlt öt évben kismértékű felzárkózás történt csupán: 1995-ben a 13 jelölt GDP-jének átlaga az unió GDP-jének 34,5 százaléka volt, és 2000-re is csak 35,2 százalékát érte el. Az eleve jobb pozíciókból indulók gyorsabban tudtak felzárkózni, így a különbségek még nagyobbra nőttek közöttük: Ciprus az uniós GDP-átlag 83, míg Bulgária csak 24 százalékát képes előállítani.

A bizottság számítása szerint legtöbbjük esetében az uniós átlag 75 százalékának elérése is több generáció munkájával lesz csak elérhető még akkor is, ha ezen országok növekedése folyamatosan felette marad a jelenlegi tagállamokénak. Annak ellenére, hogy a szegény országok csatlakozása az első időszakban visszaveti a kibővült unió GDP-jének átlagát - a 13-ak összesen mintegy 20 százalékkal -, a felzárkózás még ennek 75 százalékához is sokaknál 30 évet vesz igénybe. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy e szegényebb országok várhatóan a 15-öknél dinamikusabban fejlődnek majd, így idővel a GDP-átlag is gyorsabban emelkedik.

Magyarországot a reálkonvergencia terén csak ketten előzik meg: Ciprus, mely már ma is 83 százalékot produkál, és Szlovénia, amely várhatóan jövőre eléri a 75 százalékot. Budapest már szintén eléri ezt a szintet, de az ország egészének a 15 ország átlagában mérve 11 évre lesz szüksége ehhez.

A bizottság szerint a következő években Magyarországon a jelenlegi tempóban folytatódik a technológiai felzárkózás, és a termelékenység hatékonysága évente 3-4 százalékkal nő, megemelve a foglalkoztatottságot, fenntartva az éves 5-6 százalékos GDP-növekedést.

A jelenleg még Magyarországnál magasabb nemzeti összterméket előállító Csehországot gazdasági problémái miatt várhatóan jelentősen megelőzzük.

A 75 százalék a fejlesztési támogatások szempontjából vízválasztónak számít. Mint emlékezetes, Spanyolország tavaly majdnem megakadályozta a munkavállalási fejezet lezárását a csatlakozási tárgyalásokon, ugyanis beleegyezéséért cserébe ígéretet kívánt kapni arra, hogy megmaradnak jelenlegi támogatásai. A bővítéssel ugyanis lecsökken az uniós GDP-átlag, és így a spanyol régiók jelentős része elesne a segélyektől. Ha egyszerre akár 10 országot is felvesznek az unióba, és változatlanok maradnak az elosztás feltételei, a magyar régiók egy része is csak néhány évig számíthat e támogatásokra.

A konvergencia egyéb mérőeszközeinek tekintetében igen változatos a kép. A jövedelmek még a GDP-nél is lassabban zárkóznak fel az uniós átlaghoz, és a jelöltek közötti, valamint az egy országon belüli régiók között is mélyültek a szakadékok. A gazdaság szerkezeti átalakítása miatt Magyarország és Málta kivételével 1995 óta az ipar aránya csökkent a GDP-ben. A mezőgazdaság aránya és a felzárkózás között nem sikerült közvetlen kapcsolatot kimutatnia a bizottságnak, de a nagyobb létszámot foglalkoztató agráriumot potenciális tartaléknak tartják a termelékenység egészének javításában. A GDP-növekedés mögött pedig elsősorban a termelékenység fejlődését látták, mint a foglalkoztatottság növelését. Egyértelmű összefüggést mutattak ki az üzleti környezet biztonsága (adózás, a bírósági rendszer megbízhatósága, bűnözés mértéke, politikai és pénzügyi stabilitás stb.) és a növekedés között.

Az e téren kevesebb problémával küzdő Szlovéniánál, Magyarországnál és Észtországnál találták a legnagyobb fejlődést. A gazdasági ciklusokon belül a jelöltek ipari ciklusai már közelítenek az unióéhoz, de a kilengések még jóval nagyobbak, ezért figyelembe véve azt is, hogy a jelöltek kereskedelmük több mint 60 százalékát az EU-val folytatják, felzárkózásukat inkább az unió erőteljes növekedése segítheti. A negyedéves GDP-k tekintetében azonban csak Magyarország és Szlovénia mutat korrelációt az uniós GDP változással.

Rockenbauer Nóra

(Magyar Hírlap)