Kétséges a Galileo jövője

Lelassulhat a hírszerzésre is alkalmas európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo kiépítése, mivel az Európai Unió hat tagállamának pénzügyminiszterei drágállják az összesen 3,6 milliárd euróba kerülő programot.

Több uniós pénzügyminiszter a világgazdaság lassulása miatt nem érzi biztosnak, hogy finanszírozható lenne az európai műholdas navigációs rendszer kiépítése, így csúszhat a Galileo program megvalósulása.

Két igazán hatalmas navigációs, azaz helymeghatározó rendszer működik a világon: a Magyarországon is mind népszerűbb, amerikai műholdakból álló GPS (globális pozicionáló rendszer) és az orosz Glonass. Mindkettőt eredetileg katonai célokra fejlesztették ki, ám a Földet 1994-től teljes egészében lefedő GPS-t a Pentagon polgári hasznosításra is átengedte.

Ma a GPS-es készülékek kereskedelme óriási üzletet jelent. A közúti és vízi közlekedésben, a polgári repülésben egyre fontosabb szerephez jut, ám főként a szállítmányozásban terjedt el. A speditőrök ugyanis a helymeghatározó rendszer segítségével minden szállítmány sorsát percre pontosan figyelemmel követhetik, a kikötőkben rostokoló konténert is jól lokalizálhatják segítségével - akárcsak az ellopott autókat gazdáik.

Egy amerikai piacfelmérő szerint évente 12-15 százalékkal nő a civil GPS-felhasználók köre, és öt év múlva a forgalom meghaladhatja majd az 50 milliárd dollárt. Különösen a személygépkocsik navigálása lesz aranybánya a jövőben, európai becslések szerint 2013-ra műholdas navigációval tájékozódik szinte minden jármű (93 százalék). Ám a terepet ma teljesen az amerikaiak uralják, bár tetemes befektetés árán. Tízmilliárd dollárosra becsülik azt az összeget, amit a Pentagon eddig a GPS-re költött.

Mivel a GPS katonai felhasználása változatlanul folyik, a polgári célú jeleket torzíttatja a Pentagon. Hagyományos politikai, társadalmi környezetben 25-35 méteres helymeghatározási pontosságot engedélyezett az amerikai védelmi minisztérium, ami viszont rendkívüli - például háborús - helyzetekben 100-150 méterre lerontható. Másrészt a Pentagon fenntartja magának a jogot, hogy "éles" katonai szituációkban akár be is szüntesse a szolgáltatást.

Így az üzleti és politikai érdekek - különösen, hogy az USA visszautasította az EU részvételét a GPS további fejlesztésében - arra késztették az uniót, hogy saját műholdas rendszert hozzon létre, Galileo néven. A 30 műholdból álló helymeghatározó lánc négyezer kilométeres távolságból közvetítene képeket és helymeghatározást, civil alkalmazása pedig négyméteres pontosságú volna.

A Galileo befejezését 2008-ra tervezik, s 3,6 milliárd eurós költségeit az EU, az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) és a Galileo civil értékesítéséből hasznot remélő magánbefektetőknek kellene fedezniük. Az orosz állam - mivel a Glonass kereskedelmi célokra továbbra sem használható - ingyen jutna a rendszerhez, ám ezért cserébe a műholdak pályára állításához hordozórakétákat adnának. A Galileo egyébként összhangban lesz a GPS rendszerrel, tehát a polgári készülékek egyszerre észlelik majd mindkét jelet.

Ám most kedden Brüsszelben a brit, a német, az ír, az osztrák, a svéd és a dán pénzügyminiszter javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a program következő, 450 millió euróba kerülő fejlesztési fázisát egy későbbi időpontig halassza el. A pénzügyminiszterek az aktuális világgazdasági helyzet miatt óvakodnak a fejlesztések megkezdésétől. Mint elmondták: számításaik szerint a Galileo 2005-ig tervezett megvalósítási kerete 150 millió euróval túllépi majd az előzetesen megállapított 1,35 milliárd eurós keretet, és kételkednek abban is, hogy a 2008-as végleges kiépítéséig - a magánszektor bekapcsolásával - be tudnák a navigációs rendszert fejezni.

Gecse Mariann

(Magyar Hírlap)