Járai Zsigmond kedden egy sajtóbeszélgetésen arról beszélt, hogy Magyarország az eurózónába való belépésig folyamatosan csökkenti devizatartalékait. (Abból törlesztik például az államadósságot).
Az MNB elnöke szerint a Monetáris Unió tagjaként elég lenne 1 milliárd eurós jegybanki tartalék a jelenlegi, 13,1 milliárd euró helyett. Ezzel szemben ma 11-13 milliárd euró tartalékra van szükség.
A jegybanki irányadó kamat jelenleg 11 százalék. A jegybanki irányadó kamat további csökkentésére a közeljövőben csak abban az esetben van lehetőség, ha a nemzetközi pénzpiacokon a Magyarországnak, illetve a feltörekvő országoknak nyújtott hitelek kamatfelárai csökkennek - mondta Járai. Ugyanakkor - főleg a szeptember 11-ei események után - a kamatfelárak növekszenek. A jegybankelnök úgy véli, hogy Magyarországon az év végén nem következik be nagyobb összegű tőkerepatriálás.
Járai Zsigmond szerint a hazai infláció ütemesen mérséklődik. Az MNB számításai szerint az ez évi folyó fizetési mérleg hiánya 2 milliárd euró körül alakul.
Járai: 4,5 százalékos infláció 2002-ben
A Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzése szerint az idei év decemberében 7-7,5 százalékos egy évre visszatekintő pénzromlást vár, a jövő év végére pedig inflációs célként 4,5 százalékot fogalmazott meg - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden egy budapesti rendezvényen.
Ha az ország 2006-ban az Európai Monetáris és Gazdasági Unió tagja kíván lenni, akkor 2004 márciusa és 2005 márciusa között 2-3 százalékos pénzromlási ütemet kell teljesítenünk - tette hozzá a jegybankelnök.
Járai Zsigmond szerint nincs ok a monetáris politikai feltételrendszer és az inflációs cél módosítására. A szeptember 11-i terrorcselekmények után ugyanis a világgazdaságban a recessziós tendencia felerősödött és ez dezinflációs hatással jár.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Korábban:
A Kopint-Datorg 9,2 százalékos inflációra számít
(2001. október 5.)
Ötszázalékos inflációt vár a Pénzügyminisztérium
(2001. szeptember 15.)