Megszaporodtak Magyarországon a kartellvádak

Egyre több kartell gyanús ügylet köttetik a hazai piaci szereplők között - értesült a Magyar Hírlap. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) idén tavasszal felállított különleges vizsgálati csoportja jelenleg négy nagyobb horderejű ügy vizsgálatát végzi, közülük a cementipari fúziók felülvizsgálatára hamarosan pont kerülhet. Szakértők szerint az éleződő piaci versenyben egyre több titkos paktum születik, ezért azt javasolják, hogy a titkos megállapodásokat ne a versenytörvénybe ütköző cselekedetnek, hanem gazdasági bűncselekménynek minősítsék, s ennek megfelelően szankcionálják.

Világszerte egyre sűrűbben fordul elő, hogy egyes termékek gyártói a háttérben megegyeznek egymással, és egységesen emelik áraikat. A fogyasztókra különösen káros titkos szövetségek Magyarországon sem új keletűek, hiszen néhány éve a cukoripar nagyjai, majd a taxisok, a kávéforgalmazók, tavaly például két kereskedelmi lánc és a gyógyszergyártók próbálták meg kiiktatni a versenyt a hazai piacon.

Az eddig leleplezett magyarországi kartelleket a piac felosztására, még inkább az árak kordában tartására hozták létre - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Szolnoki Péter, a vizsgálati csoport vezetője. Elmondta: a titkos szövetségek felderítése nagyon nehéz, akár több évet is igénybe vehet. Éppen ezért a közelmúltban a vonatkozó törvény az erőfölénnyel való visszaélés és a kartellkapcsolatok ügyében 90-ről 180 napra emelte meg a vizsgálati határidőt, sőt lehetőséget teremt ennek megduplázására is, ha egy ügyet nem sikerül kellőképpen tisztázni.

Jelenleg a GVH ellenőrző csoportja négy nagyobb horderejű kartellgyanús ügyletet vizsgál - tájékoztatott Szolnoki Péter. Hozzátette: mivel folyamatban lévő vizsgálatokról nem adhat felvilágosítást, ezért csak azt az információinkat erősítheti meg, hogy a górcső alá vett ügyek egyike a közelmúltban nagy port kavart cementipari fúziókkal kapcsolatos.

A magyar "kartellkommandó" folyamatosan figyeli a hazai piacot, s ha összefonódásokat tapasztal a cégek részéről, akkor azonnal intézkedik. De a piacról érkező jelzéseket sem hagyja figyelmen kívül, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a már említett négy ügy vizsgálatát is bejelentések alapján indította el. A vizsgálati csoport vezetője szerint a versenytanács a kartellt alkotókat akár éves forgalmuk 10 százalékára is megbüntetheti, de ilyenre még nem volt példa Magyarországon. Tavaly, amikor a gyógyszergyárak egyszerre és egységesen 8,5 százalékkal akarták emelni termékeik árát, csupán 11 millió forintos bírságot szabott ki a tanács. A húsvéti sonka piaci ár alatti beszerzésére a Metro és a Spar, valamint néhány húsipari cég által létrehozott kartellmegállapodásért is csak alig valamivel több mint 20 millió forintot vetett ki.

Búzás László, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége igazgatója lapnak hangsúlyozta: a szövetség és a versenyfelügyeleti eljárás alá vett két másik szakmai egyesület nem követett el jogsértést, magatartásuk nem ütközött a versenytörvény előírásaiba. A három szervezet által a termelői árak 8,5 százalékos emelésére vonatkozó ajánlását azért tette meg, mert az egészségügyi kormányzat 1999 őszén jogszabályi kötelezettsége és a gyártóknak tett ígéretei ellenére megszakította a szakmával az ártárgyalásokat. Ugyanakkor ezt követően az egészségügyi miniszternek eljuttatott levelükben jelezték, az ágazatban felgyülemlett problémák rendezése, így például a támogatási rendszerrel kapcsolatos viták megoldása érdekében továbbra is készek tárgyalni a szaktárcával.

A Metro és a Spar által létrehozott árkartellel kapcsolatban Zolcer Kornél, a Spar beszerzési igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: a megállapodást a METSPA, a két üzletlánc közös, beszerzésért felelős társasága hozta tető alá. Akkor még nem voltak tisztában vele, hogy ez jogszabályba ütközik. Céljuk a feketepiac korlátozása és a fogyasztói árak csökkentése volt, nem árháború kirobbantása.

Szakemberek szerint az egyre éleződő piaci küzdelemben a kartellek szaporodásával kell számolni, ezért a titkos megállapodásokat célszerű lenne gazdasági bűncselekménynek, nem pedig versenytörvénybe ütköző cselekedetnek minősíteni. S persze ennek megfelelően kellene szankcionálni is. Jelenleg a GVH versenytanácsa (VT) csak pénzbírsággal sújthatja a kartellszövetségek tagjait, már ha a köztük meglévő titkos együttműködést bizonyítani lehet. Ám a néhány millió forintos bírság nem jelent visszatartó erőt az esetenként több milliárd forintos forgalmat lebonyolító cégek számára.

Az Egyesült Államokban éppen ezért nemcsak a vállalatokat marasztalják el, hanem azok vezetőit is. Az is igaz, hogy a tengeren- túlon komoly "arzenállal" rendelkeznek a kartellek leleplezésére hivatott szervezetek. Az ottani "kartellkommandók" tagjai fegyvert viselhetnek, titkosszolgálati eszközöket alkalmazhatnak munkájuk során, s mindenkit leellenőrizhetnek előzetes bejelentés vagy engedély nélkül.

A Gazdasági Versenyhivatal tavasszal megalakult kartellellenes vizsgálati csoportjának egyelőre csak ez utóbbi lehetőség adott, ráadásul, amíg Amerikában vagy akár Nyugat-Európában is komoly erőkkel végzik ezt a tevékenységet, addig nálunk csupán öt szakértő elemzi a hazai piacon bekövetkezett "eseményeket".

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

GVH