Hazatérés után ajánlatos a kártyacsere

Valódi csapásként éri a külföldre utazó magyar turistát, ha a világ másik végén nem tudja használni bankkártyáját. Indulás előtt érdemes ezért alaposan felkészülni. Igaz, a magyarok csak lassan szoknak át arra, hogy külföldön ne készpénzzel, hanem kártyával fizessenek.

A Magyarországon kibocsátott 4,9 millió kártyával az év első felében külföldön több mint 790 ezer tranzakciót bonyolítottak le, 24,9 milliárd forint értékben. Ez nem túl jelentős a belföldi kártyaforgalomhoz képest (57 millió tranzakció, 1206 milliárd forint), azonban az otthontól esetleg több ezer kilométerre mindennél fontosabb, hogy ne legyen gond a plasztiklappal. A kártyák használatakor bel- és külföldön is ugyanolyan gondossággal kell eljárni, ami az alapvető biztonsági szabályok betartását jelenti. Ilyen például a PIN-kód titokban tartása, rendszeres megváltoztatása, a számlakivonat ellenőrzése, a kártya biztonságos helyen tartása. Amennyiben külföldön eltűnik a kártya, azt érdemes azonnal letiltani, mivel az elvesztésből vagy lopásból eredő károk a letiltás előtt a kártyabirtokost, utána pedig már a kibocsátó bankot terhelik. Hogy ezután se maradjon kártya nélkül az utazó, biztonságosabb, ha több kártyával rendelkezik. Érdemes még magával vinnie a bank telefonszámait, illetve tájékoztatnia számlavezetőjét saját elérhetőségeiről.

A bankok külföldön is hasonló visszaélési formákkal találkoznak, mint Magyarországon. Leggyakrabban a plasztikok lemásolása, az ellopott vagy elvesztett kártyákkal való gyors visszaélés és legújabban a kártyaadatok megszerzése után a tulajdonos tudta nélkül lebonyolított telefonos, postai vagy internetes vásárlások fordulnak elő.

Egyes országokban az átlagosnál jóval kockázatosabb a kártyahasználat. A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) például azzal a meglepő kéréssel fordul a távol-keleti országokban járt ügyfeleihez, hogy szeretné azonnal lecserélni kártyájukat. Ismeretes, hogy több ázsiai országban a kártyamásolás jóformán külön iparággá vált. Az MKB-nál a kockázatosabb területek közé sorolják még Dél-Amerikát és néhány európai országot (például Olaszországot).

A legtöbb magyarországi bankkártyát - 2001 júniusáig 2,9 millió darabot - kibocsátott OTP Bank egyetlen országra vagy országcsoportra sem alkalmaz külön biztonsági előírást. A kártyacsalások ugyanis "vándorolnak". Ahol sok csalás fordul elő, ott szigorú intézkedéseket hoznak, amelynek hatására a csalók továbbvándorolnak - vélekedik Hargitai Teréz, a bank kártyaüzletágának főosztályvezetője. Tapasztalatai szerint a plasztikok külföldi használatakor a legutóbbi időben az jelentett gondot, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) tagországaiban az árakat a nemzeti valuta mellett euróban is feltüntetik. Néhány kártyahasználó pedig összekeverte a két valutát, és csak a bankszámlakivonatából tudta meg, hogy mennyibe is került, amit megvásárolt.

A bankok amellett, hogy tanácsokkal látják el ügyfeleiket, maguk is védekeznek a visszaélések ellen. Monitoringrendszert alakítanak ki, amivel ki tudják szűrni a szokásostól eltérő tranzakciókat. A rendszerek kijelzik, ha a kártyát egyszerre több helyen használják, vagy ha az előre meghatározott napi, illetve heti felső limitösszeget túllépik. Ekkor azonnal megpróbálnak kapcsolatba lépni az ügyféllel. A világon először Magyarországon vezették be azt a tranzakció-ellenőrzési rendszert, amikor a bank minden bankszámlaművelet után SMS-t küldött az ügyfél rádiótelefonjára. Mobilbank néven egyre több hitelintézet bevezeti ezt a megoldást.

A külföldi bankkártyahasználat díjai közül a készpénzpénzfelvételé a legmagasabb. A bankok többsége külföldön magasabb díjat számít fel, mint Magyarországon. A díjak igen változóak, a leggyakrabban előforduló kártyáknál műveletenként 1000 forint és egy százalék plusz 4 dollár között mozognak. A vásárlás viszont minden esetben díjmentes. A költségek még a valuták átváltásakor is jelentkeznek. Egyes bankoknál kedvezőbb árfolyamon váltják át a külföldi pénzeket, mint a bankban hivatalosan kifüggesztett vételi árfolyam. A felszámolt összeget az is befolyásolja, hogy a bank hányszor váltja át az adott összeget, vagyis, hogy azonnal forintra, vagy először euróra konvertál, és csak ezután következik a forint. Emellett a szokásos átváltási jutalékról sem mondanak le a bankok.

Vonczem Gabriella

(Magyar Hírlap)

Korábban:

"Mobil" bankszolgáltatások
(az Üzleti Negyed összeállítása)