Vihar előtti vihar a világgazdaságban<BR/>

A terrortámadások után három héttel a harmadik gazdasági negyedév vége előtt végleg eloszlott a remény, hogy a világgazdaság gyorsan talpra áll. Egyre több szakértő figyelmeztet ugyanakkor arra, hogy ezek a remények már a támadások előtt is megalapozatlanok voltak. A tragédia valószínűleg egyetlen járulékos "haszna", hogy Amerikától Ázsián át Európáig a lehető legkíméletlenebbül szembesítette a gazdasági döntéshozókat és a vállalati szektort a világgazdaság közel egy éve sokasodó recessziós jelenségeivel.

A szeptemberi, ötéves negatív rekordot tükröző amerikai fogyasztási bizalmi index és a vártnál jobb, ám továbbra is a gazdaság jelentős lassulását mutató beszerzési index egyértelművé tette: a világgazdaság lokomotívja várhatóan középtávon sem kapcsol nagyobb sebességbe. Szeptember 11. óta 150 amerikai vállalat tett közzé profitfigyelmeztetést a harmadik negyedévre, s a múlt héten a nyereség visszaesését prognosztizálták a legnagyobb japán multik is, többek között a Sony és a NEC.

A DaimlerChrysler (DC) szintén bejelentette, hogy képtelen teljesíteni negyedéves célkitűzésit. A jelentések a kialakult krízishangulatban jószerivel természetesnek tűnnek, elemzők azonban óva intenek a támadások és a visszaesés közvetlen összekapcsolásától.

Az amerikai médiaipar közel egy éve válságjelenségekkel küzd: az AOL Time Warner gyakorlatilag a megafúzió óta gyengélkedik, a japán óriások az elektronikai és az információtechnológiai piac drasztikus zsugorodása óta szinte havonta jelentenek be átalakítási programokat, s Jürgen Schrempp, a DC igazgatója szintén egy éve igyekszik meggyőzni a részvényeseket a veszteséges Chrysler felvásárlásának stratégiai előnyeiről. A globális telekommunikációs szektor idei öszszeomlása becslések szerint 1000-3000 milliárd dollárt temetett maga alá, ami önmagában is elegendő volt az amerikai és európai tőkepiacok megrendítéséhez.

A végzetes 11-e előtt összesen 425 vállalat jelentette, hogy bevételei tovább zsugorodnak. Korábban a Wall Street elemzői a Standard & Poor's 500-as indexében szereplő "blue chip" vállalatok negyedévi bevételeinek 16 százalékos csökkenését jósolták. Ma már átlagosan 22 százalékos esést prognosztizálnak, s a csökkenésnek csupán elenyésző részét lehet összefüggésbe hozni a terrortámadással.

Bár a Federal Reserve kedden újra, idén immár kilencedszer csökkentette az irányadó kamatlábakat, ezúttal fél százalékponttal, valamint lassan körvonalazódik a kormány közel 150 milliárd dollárra tervezett gazdaságélénkítő csomagja, ezek a lépések aligha képesek orvosolni a "vállalati Amerika" egyre szaporodó gondjait.

Régóta recessziós jeleket mutat többek között az elsődleges részvénykibocsátások volumenének drámai csökkenése is: az elmúlt kilenc hónapban a mindössze 545 tranzakció értéke a nemzetközi tőkepiacokon alig érte el a 60 milliárd dollárt, szemben a tavalyi első háromnegyedév 1285, összesen 157 milliárdos kibocsátásával, ami 61 százalékos csökkenést jelent - áll a tőkepiaci elemző cég, a Dealogic kimutatásában. A teljes részvénykibocsátási volumen 36 százalékkal, 300 milliárd dollárra zsugorodott. A felvásárlások és fúziók értéke 1500 milliárd dollárra esett, szemben a tavalyi 2800 milliárd dolláros mutatóval.

Jelentősen megcsappantak Amerika és az európai országok idei költségvetési bevételei is: az adóbevételek az USA-ban 1983 óta először csökkentek. Bár az amerikai kongresszusi költségvetési bizottság a 2000. október 1-jén kezdődött évre a költségvetési többletet 121 milliárd dollárra becsüli, a többlet jelentősen alatta marad a várakozásoknak. A Salamon Smith Barney befektetési bank előrejelzése az eurózóna összesített deficitjét idén a régió GDP-jének 1,3 százalékára teszi, s a hiány jövőre várhatóan 1,6 százalékra nő.

A gyorsan csökkenő amerikai és európai kereslet ugyanakkor drámai következménnyel járhat számos exportorientált ázsiai gazdaságban, így elsősorban a lassan fél évtizede válságba került Japánban. A tőkeráfordítások zuhanása máris présbe szorította a legtöbb ázsiai piacot.
A hongkongi tőzsdeindex idén 38 százalékkal, a szingapúri 35 százalékkal, a tajvani 27 százalékkal esett. Szeptemberben a Morgan Stanley befektetési bank a kelet-ázsiai régió GDP növekedésének kilátásait 1,4-ről 0,3 százalékra módosította.

A régióban ugyanakkor attól tartanak, hogy a keresletcsökkenés az elektronikai és IT-piacról könynyen átterjedhet az ázsiai gazdaságokat eddig egyensúlyban tartó többi iparágra is, ugyanakkor a befektetők kockázatkerülő magatartása krónikus tőkehiányt idézhet elő a három évvel ezelőtti krízisből épp csak kilábaló Kelet-Ázsiában.

Az Európai Unió, illetve az eurózóna kilátásai is jelentősen romlottak az elmúlt negyedévben: az eurórégió hétfőn közzétett beszerzési menedzserindexe 45,9 pontra zuhant szeptemberre az augusztusi 47,5 pontról, ami négyéves negatív rekordot jelent, s az európai gazdaság további, immár hat hónapja tartó lassulását jelzi. Bár a 2500 európai gyártóvállalat megkérdezésére épülő index szeptember 11-e után készült, elenyészően kevés cég nevezte meg a tragédiát a romló körülmények okai között.

Európa meghatározó üzletemberei máris az amerikaihoz hasonló gazdaságélénkítő csomagot követelnek Brüsszeltől: Rolf Breuer, a Deutsche bank igazgatója 50-100 milliárd eurós tőkeinfúziót tartana szükségesnek. Az alacsony adóbevételek és a munkanélküliség növekvő költségei azonban alapvetően behatárolják a kormányok cselekvési lehetőségeit. A fiskális mozgásteret ugyanakkor az 1997-ben elfogadott, az eurórégió országaiban a költségvetési egyensúlyt szigorú szankciókkal szabályozó stabilitási és növekedési megállapodás, valamint a lassuló gazdaságok amúgy is jelentősen korlátozzák, így az európai országok kénytelenek lesznek a kevésbé hatékony monetáris eszköztárral enyhíteni a globális dekonjunktúra hatásait az EU-gazdaságokra.

(Magyar Hírlap)