Dinamikusan nőnek a banki eredmények

A bankszektorról adott első féléves összesítés szerint erőteljesen javult az eredményesség. Éves szinten a tavalyinál 30 százalékkal nagyobb nyereségre lehet számítani, annak ellenére, hogy több banknál a folyamatban lévő egyesülésekkel összefüggő leépítések emelik a személyi kiadásokat. A kedvező profitkilátás elsősorban a díj- és jutalékbevételek fokozódásának és a kamateredmény reálnövekedésének köszönhető.

A bankrendszer 86 százalékát képviselő pénzintézetek előzetes adatai alapján 2001 első felében is folytatódtak az első negyedév alapvetően kedvező folyamatai - írja az MKB elemzése. A bankszektor nominálisan 8,6 százalékkal (reálértéken 2,7 százalékkal) növekedett az első félévben. Az eszközök között a legnagyobb tételt jelentő ügyfélhitelek 8,5 százalékkal nőttek. A betétek viszont továbbra is csökkennek reálértéken, mivel nominálisan csak 4,1 százalékkal bővültek. Nem kizárt, hogy a források iránti banki kereslet a vártnál magasabb szinten tartja a betéti kamatokat - jegyzik meg az MKB elemzői.

A devizakihelyezések és -betétek aránya a szektor egészében visszaesett a forintállományok javára. A csökkenés nem csupán a forintfelértékelődés számlájára írható. Az éven túli lejáratú forinthitelek iránt továbbra is nagy a kereslet, s középtávon sem várható változás.

A banki eredmények alakulását befolyásoló tényezők kedvezően alakultak az első hat hónapban. A nettó kamateredmény, azaz a kamatkiadások és -bevételek különbsége 2001 első hat hónapjában a 2000. évi 56 százalékát érte el, miközben a bankok előtt áll a tevékenység szempontjából erősebbnek számító második félév. Mivel az MKB nem számol a tavalyi 3,3 százalékosról az első félévre 3,4 százalékra nőtt kamatrés csökkenésével, elképzelhetőnek tartja, hogy a nettó kamateredmény 2001 egészében 1-2 százalékkal nőjön reálértéken. A kamatnál is jobban nőttek a nettó díj- és jutalékbevételek, és a tavalyi egész éves érték 60 százalékát tették ki. Az ügyfelek számára a banki szolgáltatások drágulását jelentő folyamatnak a hitelintézetek természetesen örülnek. Az MKB elemzői úgy vélik, végre megmutatkoztak a kamat- és kondícióverseny korlátai, a bankok ugyanis fizetőssé tettek több korábban díjmentes szolgáltatást, illetve árat emeltek ott, ahol a díjak nem tükrözték a valós költségeket. Az áremelésben szerepet játszanak a bankfúziók vártnál magasabb költségei és a lakossági üzletág kiépítésével járó kiadások. A bankok gazdálkodása szempontjából egyértelműen kedvező viszont, hogy a költségek növekedésének üteme elmarad a bevételekétől. Az első félévben elsősorban a szervezet- és létszám-ésszerűsítésekkel járó kiadások játszották a főszerepet, a fiókhálózatok racionalizálásának hatása a második félévben, illetve 2002-ben jelentkezhet.

A banki eredményeket növeli az is, hogy a hitelek minősége nem romlott, tehát nem kellett növelni a céltartalékokat. Az előrejelzett adó előtti eredmény ezért a tavalyi egész évinek 70 százaléka. Éves szintre kivetítve ez nominálisan akár 30 százalékos profitjavulást is jelenthet.

A szebb eredményeknek köszönhetően javultak a jövedelmezőségi mutatók, az átlagos eszközarányos megtérülés 1,1 százalékról 1,4 százalékra nőtt, a tőkearányos jövedelmezőségi mutató pedig 11,8-ról 15,3 százalékra javult az első félévben. A bankszektorba fektetett tőke tehát többet hozott, mint amennyit az infláció elvitt. Az eredmény dinamikus bővülésének köszönhetően az évközi saját tőke növekedése 7,1 százalékkal múlta felül a hathavi fogyasztói áremelkedés mértékét.

Papp Emília

(Magyar Hírlap)