Lemondott a kormány a Budapesti Értéktőzsdéről

Vágólapra másolva!
A kormány csak a már elavult tőkepiaci jogszabályok öt éve szorgalmazott modernizálását tűzte ki célul, az értéktőzsde élénkítését viszont nem - ez derül ki a tőkepiac szabályozásáról szóló törvényjavaslat szövegéből. Úgy tűnik, a kormány egyszer és mindenkorra lemondott a Budapesti Értéktőzsde talpra állításáról.
Vágólapra másolva!

A Pénzügyminisztérium és a tőkepiac szereplői 1996 óta foglalkoznak a tőkepiac működését szabályozó, az értékpapírtörvényt a befektetési alapok működéséről szóló, valamint a két tőzsde tevékenységét szabályozó törvényeket felváltó tőkepiaci törvény megalkotásával. Idén felmerült az igénye, hogy az új jogszabályba építsenek be olyan elemeket, amelyek fellendítik a jelenleg pangó Budapesti Értéktőzsde forgalmát.

A törvényjavaslatban azonban mindössze egyetlen egy ilyen élénkítő elem található. A kormány egyedül egy korábbi törvényhozási hibát hajlandó kijavítani. Így a tervezett változtatások az értéktőzsde forgalmára érdemben nem lesznek hatással.

Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban szerdán már elmondta, hogy a kormánynak nem célja, hogy a gyengélkedő magyar tőzsde szárnyalni kezdjen, és a kabinet nem akar a tőzsde megmentőjének szerepében tetszelegni. Így nem valósulhatnak meg azok az elképzelések, amelyekről a tőzsde vezetése tárgyalt a kormánnyal a részvénypiac élénkítése érdekében. A tőzsde szerette volna elérni, hogy a magánszemélyek legalább részben mentesüljenek a részvények árfolyamnyereségére az idei év elejétől kivetett 20 százalékos forrásadó alól. Erre két elképzelés is létezett. Az egyik szerint a magánszemélyeknek egy- vagy kétmillió forintos értékhatáron belül nem kellett volna az adót megfizetniük. A másik szerint azok mentesültek volna az adó alól, akik legalább fél vagy egy évig megtartják részvényeiket. A korábbi elképzelésekkel szemben azok a cégek sem kapnak társasági- adó-kedvezményt, amelyek részvényeik börzei bevezetését kérik.

A tervezett piacélénkítő elképzelések közül mindössze egyetlenegy valósul meg jövőre: a befektetőknek egymással ellentétes irányú ügyleteik nyereségének és veszteségének különbségét csak éves adóbevallásukkor kell befizetniük. Jelenleg az eladás során keletkező nyereségadót azonnal levonják tőlük, miközben az ellentétes irányú ügylet profitcsökkentő hatását csak az év végén tudják elszámolni. Emiatt az idén január óta érvényes szabály miatt tűntek el a budapesti értéktőzsdéről a napon belüli árfolyammozgásra spekuláló befektetők, ami a forgalom radikális visszaesését eredményezte.

A törvényjavaslat azonban több új lehetőséget teremt a befektetők és a kibocsátók számára. A Pénzügyminisztérium elképzelései szerint jövőre tőkéjüknél nagyobb értékben is bocsáthatnak ki kötvényt a társaságok, és nem kell hároméves múltat felmutatniuk a cégeknek a nyilvános részvénykibocsátáshoz.

A befektetők és a brókercégek régi vágya teljesül azzal, hogy Magyarországon is lehet majd értékpapírt kölcsönözni, ez a változás lehetőséget teremt arra, hogy a befektetők árfolyamcsökkentésre spekuláljanak. A befektető ugyanis eladhatja a kölcsönrészvényt, majd az általa várt árfolyamesés bekövetkezte után olcsóbban visszavásárolhatja az utat a tőzsdén.

A kormányzati elképzelések szerint a tőkepiaci törvényt hamarosan a kormány is megtárgyalja, és még az idén dönt róla az Országgyűlés annak érdekében, hogy a jövő év januárjától már hatályba léphessen.

A magyar gazdaság fejlődését jelentősen lassíthatja, hogy a kormány lemondott a tőzsde élénkítéséről - vélik a Népszava által megkérdezett tőkepiaci szakemberek. Jaksity György, a legnagyobb bankoktól független magyar brókercég vezérigazgatója aNépszavának elmondta, hogy ő és munkatársai nagyon sok időt fecséreltek arra, hogy a tőzsde élénkítésének lehetőségeiről tárgyaltak a kormányzat képviselőivel. A kormány azonban lemondott a tőzsde élénkítéséről, mert nem ismerte fel a tőkepiac jelentőségét.

Jaksity György szerint a tőkepiac feladata, hogy az a megtakarítások egyre nagyobb részét irányítsa a reálgazdaságba. Erre a feladatra ugyanis sem az államizgatás, sem a bankrendszer nem képes igazán. Ha erről a lehetőségről lemondunk, akkor kevés megtakarítás jut majd a reálszférába.

Így számos fejlesztés nem valósulhat meg, aminek eredményeképp szegényebb lesz az ország és lassabb a gazdasági fejlődés. A tőkepiaci szakember szerint a tőzsde visszafejlődése nem csak közvetlenül, de közvetve is csökkenti a megtakarításokat és a gazdasági fejlődést. Mivel a részvénypiacon nem érhető el magas hozam, ezért más megtakarítások is csak alacsony vagy negatív reálkamatot hoznak a befektetőknek. Ezért azok sem ösztönzik megfelelő mértékű megtakarításra az embereket, ami hasonló következményekkel jár, mint a tőkepiac visszafejlődése.

A Budapesti Értéktőzsde mélyrepülésének legfőbb oka az, hogy a kormány jelzései egymásnak ellentmondóak - mondta a Népszavának Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter és tőzsdeelnök, aki ma a Világbank egyik igazgatója. A pénzügyi szakember szerint ez a helyzet különösen akkor veszélyes, amikor Magyarország valamennyi fontos exportpiacán a gazdaság lassulása tapasztalható. A külföldi befektetők szerinte azért gondolják úgy, hogy nem érdemes a magyar tőzsdén befektetni, mert a kormány nem folytat tőkepiacbarát gazdaságpolitikát.

A tőkepiac logikájának ugyanis ellentmond az állami gondoskodáson, nem nyilvános alkukon, a közbeszerzés félreseprésén alapuló osztogatva fosztogatás, ami Magyarországon folyik. Az egykori pénzügyminiszter szerint így nem pusztán a befektetők bizalma vész el, hanem azok a pénzügyi megtakarítások is jelentős mértékben csökkennek, amelyek egy növekvő gazdaságban szükségképpen a tőkepiacra mennének. Mindez csökkenti a gazdaság rendelkezésére álló forrásokat, így növeli azok árát és tovább rontja a gazdasági növekedés esélyeit.

Giczi József

(Népszava)

Ajánlat:

Budapesti Értéktőzsde