Nettó 40 ezer a legújabb variáció

Csak a versenyszférában 617 ezer munkavállalót érintene a bruttó minimálbér januári 50 ezer forintra emelése a gazdasági tárca felmérése szerint. A legkisebb fizetés emelése mintegy 100-120 milliárd forintos többletkiadást jelent a munkaadóknak, illetve a költségvetésnek. A szakszervezetek nettó 41-42 ezer, a munkaadók viszont nettó 40 ezer forint közeli minimálbérben gondolkodnak, ám ehhez a munkaadók szerint ahhoz is szükség van, hogy a kormány szüntesse meg a minimálbérek adóztatását.

A kormány álláspontja szerint januártól a legkisebb bruttó fizetés a jelenlegi 40 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedne. Orbán Viktor miniszterelnök, mint azt szerda reggel a rádióban kifejtette, ennél nagyobb arányú minimálbér-emelést is támogatna. Ugyanakkor a kormányfő leszögezte, hogy a minimálbér nem lehet alacsonyabb bruttó 50 ezer forintnál, ami a levonások után nettó 38,5 ezer forintos fizetésnek felel meg.

A munkaadók számára egyaránt elfogadhatatlan a szakszervezeti oldalon korábban felmerült bruttó 57 500 forintos javaslat, illetve a kormány által szorgalmazott bruttó 50 ezer forintos minimálbér - nyilatkozott a munkaadók egyeztetését követően Dávid Ferenc, a munkáltató tárgyalásvezetője. Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkaadói oldalán helyet foglaló szervezetek többsége viszont támogatná, hogy a minimálbér személyi jövedelemadóztatásának eltörlésével - ami egy időben gyakorlat volt - a legkisebb nettó fizetések 38,5 ezer forintra emelkedjenek. Ismerve az idei költségvetési többletbevételeket, egy kormányzati gesztussal megoldható lenne a minimálbér ilyetén emelése - vélekednek a munkaadók. A munkáltatók ugyanakkor rámutatnak: a most tervezett 10 ezer forintos emelés a gyenge jövedelmezőségű munkaadókat jóval súlyosabban érinti, mint a tavalyi 14 500 forintos emelés.

A szakszervezetek célkitűzése, hogy jövőre a nettó minimálbér elérje a 41-42 ezer forintos létminimum szintet, továbbá a nettó átlagfizetések 60 százalékát - nyilatkozott Gaskó István, a munkaügyi tanács munkavállalói oldalának soros elnöke.

Amennyiben bruttó 50 ezer forint lenne januártól a minimálbér, úgy a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint minimum 10 milliárd forintos kompenzációra lesz szükség a exportra termelő, illetve a magas munkaigényű vállalkozásoknál - vélekedett Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, tegnapi sajtótájékoztatóján. A gyáriparosok rámutattak: a forint árfolyamsávjának szélesítése nyomán bekövetkezett árfolyam-erősödés rontotta az exportáló cégek jövedelempozícióját.

A Gazdasági Minisztérium számításai szerint csak a versenyszférában az 5 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél 617 ezer munkavállaló, az alkalmazottak egyharmada keres ma havi bruttó 50 ezer forint alatt. A versenyszférában a minimálbér emelése e cégeknél legalább 60 milliárdos pluszkiadást jelent, a teljes nemzetgazdaságban pedig 100-120 milliárd forintos többletköltséget eredményez. Az első plenáris egyeztetést várhatóan szeptember 10-ére hívja össze a kormány. Az időpont azért érdemel külön figyelmet, ugyanis tavaly a kormány javaslatára módosított Munka törvénykönyve kimondja, hogy a OMT-ben minden év szeptember 10-ére egyezségre kell jutniuk a feleknek a minimálbérről. Ellenkező esetben - 15 napos haladékot követően - a kormány saját hatáskörben állapíthatja meg a legkisebb fizetés mértékét.

Papp Zsolt

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Gazdasági Minisztérium

Korábban:

Az MSZOSZ 57 500 forintos minimálbért javasol
(2001. augusztus 28.)