Dráguló áram, romló szolgáltatási minőség

A fogyasztói panaszok nem csökkenő száma s a szolgáltatások színvonalának romlása miatt a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) a jövőben a mostaninál is nagyobb súlyt kell fektetnie a helyszíni ellenőrzésekre. Ezen megállapítás olvasható az árszabályozásban, a fogyasztóvédelemben kulcsszerepet játszó hivatal most megjelent tájékoztatójában, mely az energiaszektor tavalyi tevékenységéről ad tükröt.

Az energetikai ágazat fontosságát mutatja, hogy az ötven legnagyobb adózás előtti eredménnyel bíró cége közül kilenc a villamosiparban tevékenykedik. A szektor jegyzett tőkéje 717 milliárd volt tavaly év végén. A saját tőke alapján pedig az első ötven magyar cég között négy gázszolgáltató szerepel, jegyzett tőkéjük 89 milliárd forint.

Januártól 2004 végéig új árszabályozási időszak vette kezdetét a csaknem 500 milliárd forintos éves forgalmú villamosenergia- iparágban. Az új árrendszer - melyek előkészítésében a MEH-nek kulcsszerepe volt - alapján az erőművek tarifái 14, a nagykereskedelmi átlag 13,1, míg a lakossági átlagár kereken 6 százalékkal nőttek. A ma is érvényes tarifák a lakosság esetében átlagosan kilowattóránként 17,48, a nem lakossági pedig 14,61 forintra növekedett. Egyébiránt a hivatal az új árképzés elveinek megállapításakor úgy döntött, hogy annak "alapkövei megegyeznek az előző ciklus fő gondolataival, vagyis az indulóárakat az indokolt költségek alapján kell megállapítani". Igaz, a korábbihoz képest változás, hogy az indokolt nyereség kiszámolásakor a termelői inflációt felváltotta a fogyasztói index, illetve, hogy a saját tőke alapú nyereségszámolást helyébe az eszközarányos módszer lépett.

A piacnyitás előkészítésében (a törvény rövidesen a parlament elé kerülhet) is jelentős szerepet vállalt a MEH, s ebben a külföldi, esetleges "negatív tapasztalatok tanulságként való értékelése sem maradhat ki".

Tavaly hat ár-felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz. Horderejében a Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt. gáz-ár-felülvizsgálata volt a legjelentősebb, a hivatal elsőfokú határozata elutasító volt. Ugyanakkor első ízben történt, hogy nem energetikai cég (Debrecen városa) kért felülvizsgálatot.

Szokatlanul nagy panaszáradatot váltott ki a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) bevezette éves elszámolás. A villamosipar egyébként is a szolgáltatás színvonalának romlásával tűnt ki. Az országban az üzemzavarok száma 1999-ben (a hivatal a történteket tavaly augusztusban elemezte) 6 százalékkal, a kiesett villamos energia 55 százalékkal, az átlagos kimaradási idő 54 százalékkal növekedett. Ezért a jövőben nagyobb súlyt fektet a hivatal a helyszíni ellenőrzésekre. Érdekes viszont, hogy a fogyasztói elégedettség - két áramszolgáltató kivételével - nőtt, s ez igaz az országos átlagra is. A másik oldalon a gázszolgáltatás hasonló célú vizsgálata nem mutatott ki a villamosiparihoz hasonló jelentős romlást.

A hivatal tájékoztatása rávilágít több problémára is, például arra, hogy 2004-ben lejár az az átmeneti moratórium, ami addig az időpontig lehetővé teszi a környezetet különösen szennyező erőművek bezárását. Becslések szerint a villamos energia árát 10-15 milliárd forintnyi kiadás terheli majd emiatt, igaz, ezen költség 2-3 év alatt elosztva jelenik majd meg. (A teljes összeg fele a környezeti helyreállításokból, negyede a bontásokból, csaknem 17 százaléka az integrált bányák bezárásából ered.)

A jövőt tekintve a MEH-nek el kell készíteni a tüzelőanyag-készletezési, az adatszolgáltatási, a hálózatra csatlakozási, a villamosenergia-szolgáltatás minőségi követelményeiről, illetve a megújuló energiákról szóló rendeleteket. Különösen jelentős feladatnak számít az erőművi befagyott költségek kezelése, valamint a villamosipar majdan a liberalizáción kívül maradt (elsősorban lakossági) csoportjainak majdani árszabályozása.

(Magyar Hírlap)

Kubik Pál

Ajánlat:

Közüzemi szolgáltatók kötelezettségei
(az Üzleti Negyed összeállítása)

Magyar Energia Hivatal