Hitel- és adótámogatás a családi gazdaságoknak

A kormány kiemelt földvásárlási, hitelfelvételi, beruházási támogatásban részesít ötezer családi gazdaságot. Lapunk úgy tudja, hogy ehhez a büdzsé csaknem 30 milliárdos kezességvállalást, 20 milliárd forint különféle támogatást és nagymértékű adó- és tb-kedvezményt vezetne be.

Bár a múlt heti kormányülés még nem foglalkozott vele, a közigazgatási államtitkári értekezlet már lényegében kisebb változtatással elfogadta azt a programot, amelyet a kormány a családi gazdaságok létrehozására, megerősítésére dolgozott ki. A jelenleg regisztrált 24,3 ezer főfoglalkozású agrártermelő, őstermelő közül várhatóan 5 ezren vehetik igénybe azokat a juttatásokat, mellyel a kormány akarja megsegíteni e réteget. A 24,3 ezer fő jelenleg alig több mint 400 ezer hektárt művel. Ha valóra válnak a kormány tervei, úgy a szántóterület negyede, 1,5 millió hektár segítheti boldogulásukat. Nagyot változhat a vállalkozó kedvű agrártermelő élete, ha sikerrel pályázik a családi gazdaságok támogatását szolgáló programra: a ma átlagosan 20 hektáron növényt termelő gazda rövid időn belül családtagjaival maximum 300 hektárt művelhet.

Hogy mit is jelent a családi gazdaság, azt különböző jogszabályokban kell meghatározni. Annyi viszont csaknem biztos, hogy a kormányzat a családot széles értelemben tekinti a gazdálkodás alapjának. Így például a főfoglalkozású, mezőgazdaságot iskolái és gyakorlati tapasztalatai alapján művelő vállalkozó maga köré gyűjtheti gyermekeit, egyenes ági rokonait, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyereket éppúgy, mint élettársát, jegyesét, a házastárs egyenes ági rokonait, sógort, komát. A lényeg, hogy ezen személyek összes földterülete nem haladhatja meg a 300 hektárt, azt a földnagyságot, amelyet családi gazdaságként közösen művelnek.

Szakértők szerint egy családi gazdaság 5-7 főnek adhat megélhetést, vagyis a kormányzat által elképzelt 5 ezer farm esetében 25-35 ezer állampolgár megélhetése garantált. Kérdés, mi lesz azzal a másik egymillió emberrel, akinek megélhetése közvetlenül, vagy közvetett módon az agráriumhoz köthető. A kormány a családi gazdaságok számára 100 hektárig 10 millió forint kamatmentes, tíz év futamidejű, s a bekerülési összeg 70 százalékáig igénybe vehető kölcsönt adna. A tanyák, telkek, majorok és telephelyek kialakítására, korszerűsítésére, megvásárlására szintén lesz támogatott hitel, amely maximum 10 év futamidejű a vételár 50 százalékáig terjedhet, s a 60-70 százalékáig állami kezesség adható, 60 százalék kamattámogatás mellett. Maximális összege 50 millió lehet. A családi gazdaság 3-25 millió forint kölcsönt vehetne fel.

Mindehhez a gazdáknak 3 éves üzleti tervet kell készíteniük, vállalva, hogy a harmadik évben árbevételük eléri a 10 millió forintot. Ha a gazda három évig rendesen fizette a kölcsönök részleteit, úgy az állam maximum a három év alatt kifizetett tőketartozást megtéríti támogatás formájában. A fenti, a családi gazdaságok számára maximum 85 millió forint igen kedvezményes hitelt biztosító rendszeren felül további, kiemelt támogatásról is szó van. Így például az általános agrártámogatások szintjét számukra 10 százalékkal emelnék. Megduplázódna, hektáronként 8 ezer forintra nőne a földalapú normatív támogatásuk. Jövőre mindez 20 milliárd, az agrártárca büdzséjébe be nem épített támogatási keretet, s 30 milliárd forint - szintén az agrártámogatást terhelő - garanciavállalást igényelne. Csakhogy a két évre előre megállapított költségvetés FVM-fejezetébe csak az erről szóló törvény módosításával lehetne fedezetet teremteni. További kedvezményeket jelent a tervek szerint bevezetendő adó- és tb-járulék mérséklés. Ma a mezőgazdasági vállalkozó évi 4 millió forintos árbevételig adómentes. Ezt a határt a családi gazdaságoknál fejenként 6 millió forintra emelnék, azaz egy 5 fős családnak 30 millió forint árbevételig nem kellene adót fizetnie. Ráadásul azt tervezik, hogy számla nélkül elszámolhatóvá váljon a költségek 40 százaléka. Ma az 1,2 millió forint árbevétel alatti vállalkozók tehetik meg ezt.

Ha a családi gazdaság földet vesz, nem kell illetéket fizetnie, ahogy a földet eladó tulajdonos is mentességet élvezne. Ráadásul a beruházási költség egy összegben leírható lenne amellett, hogy a veszteségeket korlátlan ideig elhatárolhatnák a farmergazdaságok. A tb-t a családi vállalkozásokban résztvevőinek csak a mindenkori minimálbér alapján kellene fizetni, amit az állam 50 százalékban támogatna, várhatóan 3 milliárdos értékben.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)