Kik kaphatnak képzési támogatást?
Képzési támogatásban az a személy részesülhet:
aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot,
aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,
akinek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte, vagy
aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, vagy
A munkaviszonyban állók képzése kizárólag akkor támogatható, ha a munkaadó írásban vállalja, hogy a képzés befejezését követően - legalább annak időtartamával azonos időre - tovább foglalkoztatja a képzésben részt vevőket, és a képzés költségeihez hozzájárul, vagy saját maga, illetve a képző intézmény bevonásával biztosítja a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket.
A GYES-ben, GYED-ben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi gyermekágyi segélyben, ápolási díjban részesülő személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és
Támogatás kizárólag a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzéshez adható, ha a képzés az abban részt vevő személy munkához jutását vagy munkájának megtartását segíti elő.
A Munkaerő-piaci Alapból az alábbi képzések támogathatók:
Valamennyi feltétel megléte esetén sem adható képzési támogatás az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészítő képzésre, valamint az olyan iskolarendszerű képzésre, amelyre az éves költségvetési törvény normatív állami hozzájárulást állapít meg.
A munkaügyi központ - a fentiek figyelembevételével - minden évben meghatározza és nyilvánosságra hozza azokat a képzéseket, amelyekhez mérlegelési jogkörében támogatást nyújt, továbbá összeállítja és nyilvánosságra hozza azoknak a szakképzést folytató intézményeknek a jegyzékét, amelyek képzési ajánlata megfelel a támogatási feltételeknek. A munkaügyi központ, országos és regionális programok esetén pedig a Szociális és Családügyi Minisztérium meghatározhatja azokat a képzéseket, amelyeket a munkaerőfejlesztő és -képző központ nyújt a támogatásban részesülők számára.
A munkaügyi központ által felajánlott képzések esetén a központ választja ki azokat a személyeket, akiknek a részvételét javasolja. A munkaügyi központ és az érintett személy együttesen választja ki a képzési irányt. Ezt követően ugyancsak a munkaügyi központ jelöli ki a képzést folytató intézményt. A meghatározott képzési irányoktól eltérő képzésben történő részvétel akkor támogatható, ha az a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel, a képző intézmény rendelkezik képzési programmal, valamint annak megvalósításához szükséges tananyaggal.
A képzésben részt vevő nem munkanélküli személynek csak akkor adható képzési támogatás, ha a munkaügyi központ az abban történő részvétellel a képzés megkezdése előtt egyetértett. Az egyetértés beszerzése iránti kérelmet a munkaadónak kell a telephelye szerint illetékes munkaügyi központhoz benyújtania. A munkaügyi központ a kérelem elbírálásáról határozattal dönt. A támogatás folyósításának további feltételeiben a munkaügyi központ a munkaadóval állapodik meg.
A támogatás keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint költségtérítés formájában adható. A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset közötti különbözetet pótolja. A munkanélküliek keresetpótló juttatásának összege a munkanélküli-járadék - támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában érvényes - alsó határa, pályakezdő munkanélküli esetében pedig az előzőekben meghatározott összeg 20-40 százaléka. Az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező munkanélküli személynek akkor állapítható meg keresetpótló juttatás, ha kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaügyi központ által megjelölt időpontban bemutatja az AM könyvet.
Nem folyósítható munkanélküli-járadék, illetve keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból nem tett eleget óralátogatási kötelezettségének, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban állt.
A munkaügyi központ a képzésben részt vevő személy részére havonta utólag folyósítja a keresetpótló juttatást, valamint a költségtérítésnek a szállás és az élelmezés költségeit tartalmazó részét. Ha a munkaügyi központ a képzéssel kapcsolatos helyi, illetőleg helyközi utazás költségeit részben vagy egészben megtéríti, lehetőség van ennek a megelőlegezésére. Abban az esetben, ha a képző intézmény a résztvevők számára szállást, étkezést is biztosít, vagy gondoskodik a hallgatók szállításáról, ezek költségeit a munkaügyi központ - a képzési költség által átvállalt részével együtt - közvetlenül utalja át a képző intézménynek.
A támogatást a képzés (amely a képzést lezáró első vizsgával zárul) és a képzéshez szükséges, munkáltatónál eltöltött szakmai gyakorlat időtartamára biztosítják. Újabb képzési támogatás legalább az előző képzési időtartam kétszeresének megfelelő idő eltelte után nyújtható. (Ha a támogatásban részesülő személy több egymásra épülő képzésben vett részt, az előzőek szerinti rendelkezés alkalmazása szempontjából a képzés befejezése időpontjának az utolsó képzés befejezésének időpontját kell tekinteni.)
Ha a képzésben részt vevő neki felróható okból abbahagyja a képzést, óralátogatási kötelezettségének rendszeresen nem tesz eleget, vagy elmulasztja vizsgakötelezettségét, a képzési támogatásnak azt a részét, amelyet a munkaügyi központ - a kiadások figyelembevételével - rá vonatkozóan kiszámított és a képzést folytató intézménynek a képzés abbahagyásáig átutalt, vissza kell követelni tőle. A képzésben részt vevő személy köteles visszafizetni a neki folyósított keresetpótló juttatást, ha az - jogszabályban meghatározott feltételek hiányában - nem lett volna megállapítható.
A felvett támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének az erről szóló határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a Ptk. 301. § (2) bekezdésében meghatározott, a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napján hatályos szabályoknak megfelelően kiszámított késedelmi kamat terheli. A támogatást nyújtó szerv vezetője különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamatok, továbbá - a munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén - a támogatás visszakövetelésétől.
A megváltozott munkaképességű munkanélküliek képzése
Ha a megváltozott munkaképességű munkanélküli olyan - a Munkaerő-piaci Alapból támogatott - képzésben vesz részt, amelyhez a gyakorlati képzést valamely munkaadó biztosítja, a munkaadó kérelmére meg lehet téríteni azokat az igazolt többletköltségeket, amelyek a megváltozott munkaképességből adódnak.
Megváltozott munkaképességű személynek az tekinthető, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.
Alkalmi munkavállalói könyv: munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyának nyilvántartására szolgáló közokirat. Az AM könyvbe bejegyzést - ide nem értve a munkavállaló aláírását - csak a kiállító, illetve a munkáltató tehet. A könyvet ellenszolgáltatás nélkül a munkavállaló lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki a munkavállaló kérelmére. Alkalmi foglalkoztatás: ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta, legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy hónapon belül legfeljebb tizenöt napig, illetve egy éven belül legfeljebb kilencven napig munkaviszonyt létesít, és a munkavállalónak kifizetett - a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó - munkabér egy munkában töltött napra eső összege legalább 800, legfeljebb 2600 Ft. Az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony öt egymást követő munkanapig egyidejűleg is létesíthető. A munkavállaló egy évben több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. Az előnyugdíjban részesülő személy nem létesíthet alkalmi munkaviszonyt. Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony csak a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalóval létesíthető.