A földtörvény védelmet adhat a gazdáknak

Úgy tűnik, a magyar politikai pártok és az agrár-érdekképviseletek egymástól teljesen eltérően értékelik az Európai Unióval (EU) nemrégiben megkötött, a külföldiek földvásárlására vonatkozó átmeneti korlátozásról szóló megállapodást. A vélemények leginkább abban a kérdésben oszlanak meg, hogy vajon az egyezséggel meg lehet-e akadályozni, hogy tőkeerős külföldi farmerek vásárolják meg a hazai földek zömét.

Úgy tűnik, még a kormánykoalíció pártjai is eltérően vélekednek az Európai Unióval nemrégiben tető alá hozott, a földvásárlás átmeneti tilalmáról szóló egyezséget illetően. A Fidesz vezetői, így Orbán Viktor miniszterelnök és Pokorni Zoltán pártelnök, és egyes kisgazda politikusok, mint például Turi-Kovács Béla egyértelműen jónak tartják a megállapodást, Torgyán József, az FKGP elnöke, a kormány egykori földművelésügyi minisztere viszont útelzárásokkal akarja elérni a megállapodás újratárgyalását. A vitába a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP elnöke, Kovács László is bekapcsolódott. Az egykori külügyminiszter arra hívta fel a Fidesz politikusainak figyelmét, hogy a megállapodás nem jelent teljes védelmet a külföldi földvásárlás ellen.

A földvásárlás szabályozását is magában foglaló tőke szabad áramlása című fejezetet a magyar-EU csatlakozási tárgyalások június 12-i miniszteri szintű fordulóján zárták le ideiglenesen Luxembourgban. A kompromisszumos megállapodás értelmében külföldi jogi és magánszemélyek a csatlakozás után hét évig nem vásárolhatnak termőföldet Magyarországon. Azok a külföldi gazdák azonban, akik három évig Magyarországon élnek és mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak, mentességet kapnak e korlátozás alól.

A megállapodás után a labda most újra Magyarország térfelén pattog. Nem szegülhetünk ellen Brüsszelnek, mivel a tőke szabad áramlása az Európai Unió egyik alapjoga. Ez pedig azt jelenti, hogy a tagállamok állampolgárai szabadon letelepedhetnek, vásárolhatnak ingatlant, vállalhatnak munkát, működtethetnek vállalkozásokat az unió területén. Más megoldást kell tehát találni a külföldiek földvásárlásának megakadályozására. Úgy, ahogyan más EU-országok találnak kibúvókat arra, hogy akadályozzák a termőföldvásárlás szabadságát, a földtörvénnyel Magyarországon is gátat lehetne vetni a külföldi farmerek földvásárlásainak.

Csakhogy a célnak minden tekintetben megfelelő földtörvény megalkotását nehezítheti, hogy maguk az érintettek sem jutottak közös nevezőre az ügyben. A piacra termelő nagygazdaságok a földpiac liberalizációja mellett érvelnek, míg a kormánynak kedves családi gazdaságok viszont a jelenlegi szabályok szigorításáért harcolnak. Filipsz László, az agrárszövetkezetek és társas agrárvállalkozások érdekképviseletének titkára szerint, ha a jogi személyiségnek számító nagygazdaságok nem vásárolhatnak földet, előbb-utóbb ellehetetlenülnek. Furcsa, hogy a kormány az életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkozóknak engedélyezné a földvásárlást, az ilyen emberekből álló társaságok ugyanakkor nem szerezhetnének földet - mondja Filipsz László. A szakember szerint megfelelő szabályok törvénybe foglalásával azt is meg lehetne akadályozni, hogy a szövetkezeteken, rt.-ken és kft.-ken keresztül juthasson föld külföldiek kezébe. A családi gazdaságok érdekeit védő Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége más véleményen van. Jakab István elnök elmondta, földügyben olyan jogi, közgazdasági feltételrendszert kell jogszabályba foglalni, hogy az a csatlakozást követően is védje a magyar gazdák érdekeit.

Sajátos álláspontot képvisel a földdel kapcsolatban Raskó György agrárközgazdász. Szerinte ugyanis egyáltalán nem kell megakadályozni, hogy külföldi farmerek földet vegyenek. Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a magyar mezőgazdaságra a magyar spekulánsok, akik csak befektetési lehetőségként vesznek termőföldet, ők ugyanis az uniós csatlakozás után biztosan nem a magyar gazdáknak fogják eladni szerzeményüket. Raskó úgy látja, hektáronként átlagosan 100 ezer forintért spekulánsok összesen 2 millió hektár földet vásároltak már fel Magyarországon, amit az uniós csatlakozás után mai árakon számolva legalább hektáronként 500 ezer forintért fognak értékesíteni. A földtörvény módosításánál éppen ezért az a legfontosabb, hogy a spekulánsok további térnyerését megakadályozzuk, illetve, hogy földet bérlőket megvédjük - mondja Raskó György.

Halmai Katalin-Mihálovits András

(Népszava)