A termőföld 2-5 százaléka került külföldi tulajdonba

Vágólapra másolva!
Nem kis feladatot jelent az agrártárca kebelén belül megalakuló különleges kommandó számára a zsebszerződések felderítése. Óvatos becslések szerint az ország termőterületeinek már 2-5 százalékát játszották át a jogi kiskapuk kihasználásával külföldiek kezére. Szakértők szerint a kézizáloghoz, haszonbérleti joghoz és más, trükkös konstrukciókhoz kötődő földszerzési módszerek kifogásolhatóak ugyan, de felderítésük és felmondásuk nem sok sikerrel kecsegtet.
Vágólapra másolva!

Amíg a termőföldföld ára sokkalta alacsonyabb a valós, illetve a közeljövőben várható értékénél, addig virágzó üzlet marad a spekuláció. A kormány - immáron ki tudja, hányadszor - a spekulánsoknak üzent hadat a hétvégén meghirdetett átfogó ellenőrzéssel. Az elképzelések szerint a feltárt zsebszerződések által érintett földek a még létre sem hozott nemzeti földalapot gyarapítanák.

A Magyar Hírlap kérdésére, hogy a tavaly tavasz óta megkezdett földhasználati regisztráció óta hány zsebszerződésre lelt az FVM, a tárca sajtóosztálya még nem tudott válaszolni, csak utaltak arra, hogy még mindig tart az adatok összegyűjtése, öszszegzése. Ezt a munkát egyébként még Torgyán József korábbi agrárminiszter indította el, gyors és látványos eredményeket ígérve.

A termőföldpiacot a földtörvény mesterségesen altatja: nincs fizetőképes vevő, s a szerzési korlátok - csak magánszemély, maximum 300 hektár nagyságig vásárolhat - a tőkével rendelkező gazdasági csoportosulásokat kizárják a piacról. A külföldi magánszemélyekre és jogi személyekre egyértelmű tiltás vonatkozik.

A néhány év múlva bekövetkező EU-csatlakozás, illetve a földpiac liberalizációja viszont elég közel van ahhoz, hogy valaki akár egy évtizedre is befektesse a pénzét. Ez tette lehetővé a hatályos jogot megkerülő zsebszerződések megkötését.

Ez a gyűjtőfogalom olyan szerződéseket, megállapodásokat takar, amely a földügyi hatóságokat megkerülve, a nyilvánosság elől elzárva, de a tulajdonos és a vevő közös beleegyezésével köttetnek egy terület megszerzésére.

A földügyek több csoportra bonthatók. Egyrészt vannak belföldi és a külföldi spekulánsok. A belföldiek közül sokan már több ezer hektár felett rendelkeznek, mégpedig úgy, hogy a szűkebb rokonságra "szétíratták" 300 hektárjával a földeket, ami önmagában nem törvénytelen.

Aztán vannak azok, akik zsebszerződéseket kötve honi, vagy külföldi befektetők számára szereznek földet. Egész ügyvédi csoportok specializálódtak e tevékenységre, s egy sor a mai jog alapján megtámadhatatlan megoldást találtak a földtörvény kijátszására.

A jogi ügyeskedések, csavarok között a legelterjedtebb a haszonbérletre alapozott zsebszerződés. (Igaz sokan próbálkoztak öröklési szerződéssel, de ezek könnyen felderíthetők, ráadásul földet nem örökölhet külföldi, sem jogi személy, ezért ez a módszer visszaszorulóban van.) Ugyanis, ha a belföldi, külföldi spekuláns már nem vehet, de bérelhet földet. A bérlethez viszont előhaszonbérlet és - ez a lényeg - elővásárlási jog kapcsolódik. Magánszemélyek, társaságok olyan bérleti szerződést kötnek, amelyben a törvény adta előhaszon-bérleti joguk mellé elővásárlási jogot is kikötnek. - szerződések a nyilvánosság számára készülnek, s egyfajta biztosítékot nyújtanak a potenciális vevőknek, hogy évek múlva, mikor a korlátozás megszűnik, szabadon rendelkezhessenek földjeikkel.

A zsebekbe kerülő szerződések másik típusa már komolyabb biztosítékot tartalmaz. Ezek a 99 évre szóló bérletek, többszöri automatikus bérlethosszabbítással. Ennél is jobb az ügyvédek által kifejlesztett, haszonélvezeti jogra alapozott földszerzési mód, amely teljesen legális útja a földszerzésnek. Lényege, hogy az általában magánszemélyek számára szavatolt haszonélvezeti jogot társaságok, jogi személyek számára kötik. Azaz egy rt., vagy kft. a haszonélvezet tulajdonosa, s ami pikáns: a jog életfogytig szól, miként a magánszemélyeknél megszokott. Nagy kérdés, hogy, miként értelmezhető ez egy társaságnál.

Haszonélvezeti jogot általában kölcsönök, beruházásokhoz szükséges pénzösszegek fejében kérnek a vevők. Gyakorlatilag azonban így fizetik ki a föld vételárát, vagy annak egy részét. A földhivatalok ezeket a haszonélvezeti jogokat fenntartás nélkül bejegyzik egy-egy kft., rt. számára. Igaz a hivatalok nem tudnak a zsebekben lapuló másik sima adás-vételi szerződésről, amelyben az eredeti tulajdonos a haszonélvezőnek a használati jogot is átadja.

A jogászok az egyik legnagyobb ötletnek tartják a "kézizálog" alapú földvásárlások módszerét. Ennek lényege a zálogházból ismert hitelezés: a zaciba adott nyakláncért hitelt kap a tulajdonos, de amíg a kölcsönt nem fizeti vissza, a zálogház veszi birtokába a nyakláncot. A kézizálog abban különbözik a bankok által használt jelzálogtól, hogy ott a bank nem veszi birtokba a földet vagy a lakást. A kézizálognál viszont a hitelt adó vevőjelölt birtokon belülre kerül: papíron kölcsönt ad a tulajdonosnak - általában a föld jelenlegi értékének többszörösét -, melynek fejében kézizálogjogot vet ki a földre, s azonmód birtokba is veszi.

A tulajdonosnak nincs esélye a nagy értékű - igaz csak papíron jegyzett - hitelt visszafizetni, így a föld a kölcsönnyújtóra száll át. A nagy összegű hitel a vevő biztosítéka: amennyiben a szerződés egyszer mégis semmisé válik, nem éri kár, s a tulajdonos sem tudja meggondolni magát.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)